Puccini utolsó operáját 1926-ban e napon mutatták be, amely a Turandot címet viseli. A nagyszerű zeneszerző már nem láthatta az előadást.
A Turandot szó perzsa eredetű, jelentése „Turán lánya”. A három felvonásos lírikus dráma szövegkönyve egy kérőit meggyilkoló kínai hercegnőről szóló mesén alapul, amelyet Carlo Gozzi perzsa műve valamint Friedrich Schiller azonos című, 1801-ben írt és 1802-ben Stuttgartban megjelent színdarabja alapján készített el Giacomo Puccini kollégáival. A zeneszerző 1920 márciusában kezdett el dolgozni a Turandot operán, nagy fontosságot tulajdonított a kínai folklórelemek megjelenítésének: piros ünnepi lámpácskák, fehér gyászlámpák, a kórus üdvözlései „tízezer évig éljen a császár", ezek mind aprólékos pontossággal a kínai életből átvett motívumok. Éppígy az álarcosok dallama, amelyet a zeneszerző egy Kínában diplomataként szolgáló barátjánál hallott. Puccini kiadójától, Ricorditól is eredeti kínai partitúrákat kért a komponálás során.
Puccini 1921 januárjában kezdte el a komponálást. 1924 márciusában elkészült a záró duettel. Mivel ennek szövegével elégedetlen volt, október 8-ig leállt a komponálással, amikor is végül elfogadta Adami akkor már negyedik szövegváltozatát. Ugyanazon év október 10-én Puccininál gégerákot diagnosztizáltak, ezt követően Belgiumba, Brüsszelbe ment gyógykezelésre. 1924. november 29-én azonban meghalt. Puccini 36 oldalnyi vázlatot és további 23 oldalnyi szöveget hagyott hátra a Turandot befejezéséhez, további instrukciókkal. Barátja és tanítványa, Franco Alfano fejezte be a Turandot-ot Puccini hagyatékai alapján. Ám a kortársak erősen kritizálták Alfano munkáját.
A Turandot című ősbemutatóját 1926. április 25-én a milánói Scalában tartották. A premieren azonban a művet vezénylő Arturo Toscanini az utolsó, még Puccini által leírt hangjegynél megszakította az előadást. A karmester a III. felvonás közben leállította a zenészeket és az énekeseket, majd a közönség fele fordult és kijelentette: „Qui finisce l'opera, perché a questo punto il maestro è morto.” („Itt véget ér az opera, mert ezen a ponton a szerző meghalt.”) Így a teljes művet csak a második előadáson játszották el. Azóta az operát hagyományosan Alfano kiegészítéseivel adják elő. További érdekesség, hogy Kínában a Turandot sokáig be volt tiltva, mert úgy vélték, hogy rossz fényben mutatja be a kínai népet. 1998-ban az operát nyolc alkalommal adták elő A tiltott városban, az eseményt a kínai vörös hadsereg katonái felügyelték.
A Turandot története egy kínai császári rendelet kihirdetésével kezdődik: Peking utcáin a mandarinok közzéteszik, aki megválaszolja Turandot hercegnő kérdéseit, hitveséül nyeri őt. A tömeg extázisban várja az előző próbán elbukott perzsa herceg kivégzését, - majd megszánva a fiatalembert, könyörög életéért. Turandot nem kegyelmez. E kegyetlen szívtelenség ellenére is akad újabb kérő: Kalaf, a száműzetésben élő tatár herceg. Senkire sem hallgat, saját útját szabadon járja, és kihívja sorsát: belép a palotába. Turandot három kérdést tesz föl a bátor jelentkezőnek. Kalaf az első kettőre helyesen felel. Turandot felteszi a harmadikat is: "lég, ami benned tüzet gyújt, s tüzed a jeget tovább fagyasztja, ha téged felszabadít, még inkább szolga leszel, ha szolgának fogad fel, Királlyá tesz." Kalaf helyesen válaszol: Turandot. Kalaf viszont nem elégedhet meg gyors sikerével: most ő ad fel kérdést Turandotnak. "Mondd meg nevem... ki vagyok?" Peking egész népe az idegen nevét kutatja, amikor előkerül Liù, a rabszolgalány, aki a kínvallatásokra sem hajlandó elárulni urának nevét. Elszántsága erejét a szerelem táplálja, s e reménytelen érzés az, ami öngyilkosságba kergeti. Liù halála olyan helyzetet teremt, ahol nincs már helye színlelésnek - az álarcnak le kell hullnia, a szerepjátszónak fel kell vállalnia önmagát. Turandot szerepe a világ operairodalmának egyik legnehezebb drámai szoprán szerepe, Kalaf áriája (Nessun dorma) pedig az egyik legismertebb szóló az operatörténelemben.
A cikk eredeti megjelenése: 2010. 04. 24. www.nembulvar.hu
