1874. május 9-én született Howard Carter angol régész, aki Luxorban, a Királyok Völgyében megtalálta Tutanhamon fáraó szarkofágját. E felfedezés a húsz éven keresztül tartó ásatások megkoronázása volt.

Tutanhamon sírjának feltárása meghatározó esemény az ókori történelem felderítése szempontjából, mivel a legteljesebb és legsértetlenebb állapotban talált egyiptomi uralkodó emlékhelyéről van szó. Jelentőségét fokozza, hogy a sírkamra klímájának köszönhetően sok olyan tárgy is az utókorra maradt, amit azelőtt csak képekről ismertek a kutatók.

Tutanhamon sírjának megtalálásával Carter előtt sokan próbálkoztak, viszont csak egy faládika Tutanhaomon képével illetve egy kancsó a fáraó nevével került felszínre. Leletek hiányában a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy valószínűleg nem létezik több kincs, már minden a sírrablók martalékává válhatott. Egyedül Carter kételkedett e feltételezésben, viszont a további ásatásokhoz pénzre volt szüksége. Lord Carnavon angol arisztokrata segítségével 1908-ban ténylegesen megkezdődött a kutatás Tutanhamon sírja után.

A nagy áttörés 1922. november 4-én történt, amikor megtalálták a sírhoz vezető első lépcsőfokot. Carter és Carnavon együtt léptek be Tutanhamon sírjának első termébe, ami valószínűleg csalódást is okozhatott számukra. Ugyanis nem ők voltak az elsők akik ott jártak: az értékes tárgyak egymás hegyén-hátán hevertek. Feltehetően a fosztogatóknak az is céljuk lehetett, hogy minél nagyobb felfordulást hagyjanak maguk után.

Ennek ellenére sajtószenzációvá nőtte ki magát a felfedezés és az érdeklődés közzéppontjába került. Rengetegen érkeztek a helyszínre, megnehezítve ezzel a régészek munkáját. Még nagyobb visszhangot váltott ki Lord Carnavon váratlan halála, aki nem láthatta már Tutanhamon holttestét. További szerencsétlenségek is történtek: egy francia régész szélütést kapott és meghalt, miután kijött a sírból illetve a kutatócsoport egyik tagja váratlanul életét vesztette. A múmia bosszújáról és a fáraó átkáról hosszasan cikkeztek a lapok, majd arra a következtetésre jutottak: a holtakat jobb nem háborgatni.

1924. január 3-án találták meg Tutanhamon fáraó szarkofágját a fáraó holttestével együtt. Az egyiptomi szarkofágok az emberi test vagy a leplekbe burkolt halott formáját követik, az arcot maszk formában és a többi testrészt elnagyoltan ábrázolva. Carter bánatára nem került elő a sírból egyetlen tekercs sem, amely ténylegesen igazolhatta volna Tutanhamon személyazonosságát és az uralkodó életéről sem tudunk túl sokat a mai napig.

A holttestet többször is vizsgálatoknak vetették alá. 1968-ban röntgensugaras felvétel kimutatta, hogy súlyos fejsérülése volt. Így gyilkosságot feltételeztek a kutatók. Ám 2005-ben CT segítségével bebizonyították, hogy lábtörés komplikációiba halt bele Tutanhamon. Valószínűleg a sérülése elfertőződhetett és ez okozta vesztét. Továbbá az is kiderült a 3300 éves múmiáról, hogy halálakor 17-19 éves lehetett. A kincsekből ítélve előkelő származású volt és a vele lévő tárgyak alapján sietve temethették el. Ezek tudatában mára biztossá vált, hogy Tutanhamon fáraó sírját találta meg Carter.

1928-ban fejeződött be az ásatás. A sír feltárása, a tárgyak restaurálása és elszállítása hat évet vett igénybe. A Kairói Múzeum máig az elsődleges kiállítóhely, de a nyolc évesen trónra került Tutanhamon kincsei már többször körbejárták a világot.

A cikk eredeti megjelenése: 2012.01.06. www.nembulvar.hu