1970. augusztus 19-én helyezték üzembe a Libegőt a budai hegyekben. Napjainkban is ez a térség egyik legnépszerűbb látványossága és egyedisége is vitathatatlan, hiszen nincs hazánkban máshol drótkötélpályás személyszállításra lehetőség.
Már a harmincas években terveztek függőpályás vasutat Zugliget és János-hegy közé, de a második világháború miatt, csak harminc évvel később valósulhatott meg. 1968-ban Budapest XII. Kerületi Tanácsa határozatot hozott, hogy egy kötélpályás vasút munkálatait el kell kezdeni. Hosszas tervezés és alapos előkészítés után az építkezés 1969. március 24-én kezdődött. Az átadás napja pedig 1970. augusztus 19-re esett. A tizennégy milliós beruházás gyorsan megtérült, mivel tíz év alatt négy és fél millió utas közlekedett a Libegővel.
Honnan is jön a Libegő elnevezés? Tervezési időszakban jánoshegyi vagy zugligeti kötélpályának hívták, ám a kerületi önkormányzat pályázatot írt ki, melyre több tízezer igen frappáns javaslat érkezett. Nézzünk párat: Aerobusz, Aerolift, Aerotrón, Alibaba karosszéke, Andalgó, Angyalkák-sétánya, Acélpók, Aeroszán, Álom-vasút, Bércrehágó, Csúcsrakúszó, Csüngőke, Cammogó, Csudijó, Csücsülő, Döcögő, Drótcsacsi, Émelygő, Feljános, Felröpi, Felvonka, Függőjános, Hegyi-kopter, Hegyremegy, Huza-vonat, Hegyi-batár, Jánosbogárka, Jánoshegyi libikóka, Jánoshegyi Zümmögő, Járóka-látóka, Kelj-fel Jancsi, Ketteske, Kúszószék, Lóg-vasút, Lengő, Légút, Magasles, MILÉV (Mini-Légi-Vonat), Mókushinta, Madárszék, Negyalog, Ördögszekér, Pajtásvonat, Puszivasút, Páros-János, Röppentyű, Rep-ülés, Suhanó, Sikamló, Szellőcske, Szép-Ilonka felvonója, Szellő-szán, Tájdrót, Tepke-lepke, Tündér-álma, Tündérszék, Tündi, Tündérvasút, Ücsörgő, Űrbusz, Villamos-szék, Zuglibusz, Zugligetke, Zugjáró, Zuglóca. Végül a zsűri olyan nevet adott a kötélpályának, ami a javaslatok között nem is szerepelt.
A Libegő útvonala 1040 méter hosszú, a két állomás közti szintkülönbség 262 méter és ezt a távolságot tizenkét perc alatt teszi meg. Az élmény egészen más, amikor felfelé illetve lefelé utazunk. Zugligeti völgyből indulva megcsodálhatjuk a budai hegyoldalt legszebb dolomit maradványaival: a Tündér-sziklát és a Szószék-sziklát. A 488 méter Jánoshegyi-platóról leereszkedve szinte észre sem vesszük a lábunk alatti növényvilágot, annyira lenyűgöző a káprázatos kilátás: Hármashatár-hegy, Pilis-hegység, a makettnek tűnő Budapest, tiszta időben akár Gödöllő is észlelhető.
Aki kötélpályán a levegőbe emelkedik, az első utazáson szorongás foghatja el, mi lesz, ha elszakad a kötél vagy leesik a függőszék? Vagy bármi történik, és a levegőben marad egy székben az ég és a föld között? A csaknem negyven esztendő igazolta, hogy a tervezők alapos számításai alapján biztonságos pályát építettek: mindössze egy villanymotor meghibásodás fordult elő még 1972-ben, amikor tartalékmeghajtóval gond nélkül sikerült az utasokat az állomásokra eljuttatni. A viszonylag alacsony vezetésű pálya lehetővé teszi, hogy szükség esetén az utasokat egy órán belül levehessék a függőszékekből, ám ilyen kényszermegoldásra eddig még nem került sor. A mozgásban lévő kényelmes székekre félelem nélkül lehet felülni, fiatal kezek segítenek ebben, még az idősebbek és kisgyermekes családok is könnyedén kerülhetnek a székekre.
A Libegő egész évben üzemel, május 15-től szeptember 15-ig 9-től 17 óráig, az év többi napján 9:30-tól 16 óráig. Nyári csúcsidőszakban, ha az idő is szép, az üzemidőt addig hosszabbítják meg, amíg van utas. A borongós őszi vagy téli napokon előfordul, hogy csak 20-100 utas közlekedik a pályán egész nap és rossz idő esetén szakaszosan üzemel. A nyári időszakon kívül karbantartás miatt rendszeresen üzemszünetet tartanak, így érdemes előre tájékozódni mielőtt elindulnánk.
A cikk eredeti megjelenése: 2009. 08. 16. www.nembulvar.hu
