1945. augusztus 6-án dobták le Hirosimára az amerikaiak az első atombombát. A világ első atomtámadásában hivatalos becslések szerint 140 ezren vesztették életüket azonnal vagy néhány hónap leforgása alatt.
1945. augusztus 6-án Truman elnök elrendelte Hirosima atombombával történő támadását. A támadás célja a háború gyors befejezése mellett válasz volt a Szovjetúnió kísérleti atomrobbantásaira. Előzőleg az atombomba megalkotásában résztvevő tudósok a munka vége felé közeledve közös nyilatkozatot tettek, melyben határozottan ellenezték az atombomba bevetését a lakosság ellen. „Ne használják az atomfegyvert emberek ellen. Ha okvetlenül szükséges, "mutassák meg” a japánoknak: robbantsák fel 10 km magasan éjszaka Tokió fölött, hogy mindenki láthassa a szörnyű erejét, de senkinek a haja szála se görbüljön meg!” – mondta Szilárd Leó.
Hirosimának 1940-ben, a második világháború elején 350 000 lakosa volt, de 1945. augusztus 6-án délelőtt 8 óra 15 perckor az Amerikai Egyesült Államok légi erejének ezredese, Paul W. Tibbets az Enola Gay nevű B–29-es bombázóról atombombát dobott a településre. A vakító villanással és gombafelhővel kísért atombomba-robbanás a halottak és a romok városává tette Hirosimát. A hő akkora volt, hogy néhány áldozatnak csak a körvonalai maradtak meg, melyeket a robbanás a környező betonfalakba égetett. Mások onnan még három kilométeres távolságra is szörnyű égési sérüléseket szenvedtek. A robbanás fészkében a radioaktív sugárzás azonnal kioltotta mindenki életét. Miután az Enola Gay nevű bombázó repülőgépről ledobták az atombombát, és látták a pusztítás mértékét, amely emberi ésszel fel nem fogható volt, a repülőgép legénységének egyik tagja csak ennyit írt naplójába: „Úristen, mit tettünk!” A robbanás körzetében 1,2 kilométeres sugarú körben minden a földdel vált egyenlővé. Az atomtámadás 242 ezer ember életét követelte, 140 ezer ember azonnal meghalt, a többiek pedig később, a sugárzás okozta betegségek következtében.
Történelmi szemszögből megvizsgálva fontos megfigyelni annak lehetséges okait, amiért az Egyesült Államok ledobhatta az atombombát. A tényleges ok a mai napig nem tisztázott, de az előzményeket szem előtt tartva több magyarázat is megfogalmazható: Az Egyesült Államok ellen Japán 1941. december 7-én hadüzenet nélküli támadást intézett, melynek során a Pearl Harbor nevű támaszpontot megsemmisítették. Japán többszöri kapitulációs felhívás ellenére sem volt hajlandó a háború feladására.Elsősorban a Szovjetuniónak szánt figyelmeztetés volt, ugyanis Sztálin ígéretet tett a teheráni konferencián Japán megtámadására.
1945. augusztus 9-én együtt ült a legfőbb haditanács a japán császárral az élén, és éppen eldöntötték, hogy befejezik a háborút, amikor az amerikaiak ledobták a Fat Man fedőnévre hallgató plutóniumbombát. A hirosimai atomtámadás után három nappal Nagaszakira ledobott atombomba csaknem 80 ezer halálos áldozatot követelt, és további 75 ezren szenvedtek sugársérülést. Teller Ede, az atombomba egy megalkotójának véleménye ekképp hangzott: „Azt, hogy Hirosimára le kellett-e dobni az atombombát, én nem tudom. Én azt hiszem, hogy ez hiba volt. De hogy Nagaszakira ledobni hiba volt, abban egészen biztos vagyok! ” 1978-ban a BVT javaslatára augusztus 6-át - Hirosima és Nagaszaki atombombázásának évfordulóját - a nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harc világnapjává nyilvánították.
A cikk eredeti megjelenése: 2010. 08. 06. www.nembulvar.hu
