A világ egyik legismertebb és Párizs legnagyobb múzeuma, amelyben évente átlagosan nyolc és fél millió turista látogat, 1793. november 8-án nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. Ám korábban más funkciókat is ellátott, hiszen 1204-ben építették.
A tizenharmadik század elején II. Fülöp Ágost, francia király emelte a Szajna jobb partjára a Louvre épületét, amelyet egy impozáns kastélynak szánt, melyben a jövő uralkodóit is büszkeség töltheti el, hogy ily monumentális és szép épületből irányíthatják e csodálatos országot. Ám már a század másik felében, a Capeting dinasztia trónra lépésekor csak egy királyi vadászház volt a sok közül.
V. Károly viszont látott benne fantáziát és 1364-1380 között a kor ízlésének megfelelően gót stílusban átépítette. Több mint kétszáz évvel később I. Ferenc viszont reneszánsz királyi várat készített belőle. Medici Katalin a Louvre épületét választotta székhelyül és kibővíttette. IV. Henrik pedig szomszédos házakkal, a Tuileriákkal is összekötötte. Ehhez az épületegyütteshez csatolt XIV. Lajos egy újabb létesítményt, amivel négy szárnya lett a palotának és ezáltal egy négyzet alakú belső udvar jött létre.
Ám a versailles-i kastély megépültekor a királyok székhelyüket áthelyezték, a Louvre pedig megmaradt a hivatalnokok, tudósok és művészek lakhelyének. 1793. november 8-án nyitotta meg a kapuit, mint múzeum, ám a benne rejlő értékeknek csak csekély hányadát tekinthették meg a látogatók a forradalmi kormány intézkedése nyomán.
Napóleon császár bízta meg legnevesebb építészeit, hogy restaurálják az épületet. Tulajdonképpen ekkor indult meg az a folyamat, ami révén a világ egyik leghíresebb múzeumává nőtte ki magát a Louvre. A francia mesterek munkáin kívül az európai képzőművészek alkotásainak, illetve az egyiptomi, iszlám, keleti, görög, római és etruszk emlékek befogadása is megtörtént, így igazi nemzetközi kincs gyűlt össze Párizs szívében.
1983-ban az akkori francia elnök, Francois Mitterand a Louvre kibővítésére és modernizálására kérta fel a neves kínai születésű Ieoh Ming Pei amerikai építész tervezőirodáját. Ebből született az egyiptomi piramisokat idéző, acélból és üvegből alkotott modern építmény, amelyet a párizsiak csak halottasháznak vagy gúla alakú kacatnak becéznek. Mindenesetre a turisták kedvelik, mivel a Milói Vénusz és a Mona Lisa után ez a Louvre harmadik leglátogatottabb helyszíne.
A piramis Dan Brown A Da Vinci-kód című regényének megjelenése illetve megfilmesítése után mindinkább az érdeklődés középpontjába került. Ugyanis a szerző az alábbi kijelentést teszi: „…a piramist, Mitterrand elnök kifejezett kívánságára, pontosan 666 üvegtáblából építették — különös kívánság, amelyet széltében-hosszában tárgyaltak az összeesküvés-elméletek kedvelői, arra hivatkozva, hogy a 666 a Sátán száma.” Hivatalosan viszont ez a szám sehol sem szerepel, nem több egy városi legendánál. Már látogató megpróbálkozott az üveglapok megszámlálásával és mindenkinek más eredmény jött ki, amik mindig többet mutattak 666-nál.
Az viszont ténylegesen bizonyítható, hogy a Louvre a világ leglátogatottabb múzeuma, amely több mint 350 ezer műtárgyat tartalmaz. Olyan híres alkotások tekinthetők meg itt, mint Leonardo Mona Lisája, Delacroix a Szabadság vezeti a népet festménye vagy a Milói Vénusz. A Louvre egész napos bejárás alkalmával is csak felületesen tekinthető meg, így a bejáratnál kapott térkép segítségével célirányosan lehet közlekedni. A múzeum megtekintése kihagyhatatlan része egy párizsi kirándulásnak.
A cikk eredeti megjelenése: 2009. 11. 06. www.nembulvar.hu
