Kultúra minden mennyiségben

KultúrSokk

KultúrSokk

Mátyás király, az igazságos

2018. június 11. - Péntek Tünde

1443. február 23-án látta meg a napvilágot Hunyadi Mátyás. Kevés annyira közkedvelt és szeretett magyar uralkodó volt mint ő, tetteit legendák övezik, alakja számos monda főhőse lett.

Mátyás nagyapja havasalföldi előkelő család tagjaként 1395 táján került Magyarországra, Zsigmond udvarába, s érdemei jutalmául 1409-ben megkapta a Hunyad birtokot Erdélyben.  Ezzel alapozta meg családja magyarországi pályáját. Ő, majd fia, János megteremtették a vajdahunyadi uradalmat. A család hatalmas vagyona, várak, kastélyok, uradalmak Hunyadi János szerzeményei voltak, aki 1446 és 1452 között Magyarország kormányzója volt, és hírnevet a törökök felett aratott győzelmeivel szerzett magának.

7_9.jpg

Hunyadi Mátyás Kolozsvárott látta meg a napvilágot Hunyadi János, korának egyik leghatalmasabb főura és Szilágyi Erzsébet második gyermekeként. A fiatal Mátyás kiváló nevelésben részesült: a nagyváradi püspök, Kapisztrán János szerzetes és a tudós pap Karvajal János bíbornok csak néhány név tanítói közül közül. Humanista szellemben Mátyást sokoldalú, érdeklődő emberré nevelték, tanították egyház- és államjogra, művészetekre és latinra. A magyar mellett németül és csehül is beszélt. Vitéz János a váradi könyvtár ritkaságait adta az ifjú Mátyás kezébe, az antik írók műveit. Eredetiben olvasott Nagy Sándor bátorságáról, Hannibal ravaszságáról szóló elbeszéléseket. Habár neveltetése félbeszakadt, műveltsége így is jóval meghaladta korának főuraiét.

1456-ban Hunyadi János halála után a Garai-Cillei párt a törökverő hős fiai, László és Mátyás ellen fordul. A Hunyadiak hívei Nándorfehérvárott csapdába csalták és meggyilkolták Cillei Ulrikot. Bár a király sértetlenséget ígért Lászlónak, később mégis felségárulás vádjával kivégeztette, Mátyást pedig Prágába hurcolta. V. László király hirtelen halála után Mátyás az események fő sodrába került: Podjebrád György megállapodott Szilágyi Mihállyal, hogy a fiatal hazaengedéséért cserébe Mátyás feleségül fogja venni leányát, Katalint. (1463-ban ez meg is valósult, ám Podjebrád Katalin hamarosan gyermekszülésben meghalt.) Mátyást 1458. január 24-én királlyá választották a Duna jegén. A még alig 15 esztendős fiatalember nagykorúságáig Szilágyi Mihály lett a kormányzó. Viszonyuk hamar elmérgesedett, mert Mátyás nem engedte, hogy nagybátyja beleszóljon a kormányzat ügyeibe, majd az ezért ellene szervezkedő Szilágyit lemondatta, sőt bezáratta. A székesfehérvári ünnepélyes koronázásra 1464. március 29-én került sor.

6_10.jpg

Mátyásnak számos nehézséggel kellett szembenéznie. Az uralkodó energikusan látott hozzá hatalmának megszilárdításához. Leszámolt a Szilágyi-párttal, adót vetett ki, zsoldossereget hozott létre, egyetemet is próbált alapítani. Külpolitikájának fő irányát Csehország és Ausztria megszerzése jelentette. Az Oszmán Birodalom ellen akkor lépett fel, amikor a törökök magyar területeket fenyegettek. Uralkodása idején budai, illetve visegrádi udvara az európai reneszánsz egyik központja. Világhírűvé vált könyvtára (corvinák).

Második felesége, Aragóniai Beatrix sem szült neki gyermeket, így a trónöröklés kérdése égetővé vált. Az 1470. évi bécsi látogatásakor ismerkedett meg egy steini polgárleánnyal, Edelpeck Borbálával. Elhozta Budára, maga mellett tartotta, s szerelmükből 1473. április 2-án fiúgyermek született, Corvin János. Mátyás mindent megtett, hogy a magyar főurak törvénytelen gyermekét, Corvin Jánost fogadják el leendő királyukként.

8_9.jpg

Mátyás 1490. április 6-án Bécsben, váratlanul halt meg. Bonfini beszámol arról, hogy az udvari pletykák szerint Mátyást megmérgezték, és ezzel Beatrixot gyanúsították. Orvosi kutatások ezt kétségbe vonják, a leírások ugyanis nem számolnak be mérgezésre utaló tünetekről — valószínűbb az agyvérzés. Az egyre növekvő török fenyegetettségre való tekintettel olyan királyra volt szükség, aki Mátyás nyugati figyelmű politikája után ezt a problémát is orvosolni tudja. Trónkövetelőként lépett fel Mátyás törvénytelen fia, Corvin János, Jagelló Ulászló cseh király, valamint János Albert lengyel királyfi. Az ország bárói ezek köré csoportosultak. Corvin János az újjáalakuló ligákkal alkudozva lemondott a trónról, Mátyás III. Frigyessel kötött megállapodását figyelmen kívül hagyták, végül a pesti országgyűlés 1490. július 15-én II. Ulászlót választotta királlyá. Mátyás király hatalmának alapját, a Fekete sereget feloszlatták, rablóbandává fajult maradékát a sereg legendás hadvezére, Kinizsi Pál és Báthory csatában szórták szét. Mátyás halála véget vetett a központosított nemzeti királyságnak.

A cikk eredeti megjelenése: 2010. 02. 23. www.nembulvar.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://expertin.blog.hu/api/trackback/id/tr8914032020

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása