Száznegyven éve, 1870. szeptember 20-án törte át a pápai Róma városfalát az Itáliát egységesítő királyi sereg. Róma fővárossá kikiáltásának évfordulóját háromnapos programsorozattal ünneplik.
"Róma olasz lett. Raffaele Cadorna tábornok csapatai hajnalban áttörtek a Porta Pia városkapunál. Néhány óráig tartó ágyúzás után trikolór lobogott a Gianicolo-dombon is. A rómaiak az utcán ünnepelték az olasz sereget" - írta a Paese Sera napilap a 140 ezelőtti szeptember 20-i különkiadásában. A piemontei csapatok megdöntötték a IX. Pius vezette pápai államot, a rómaiak népszavazással csatlakoztak az egységes Itáliához, Rómát pedig a (torinói) parlament 1871 februárjában választotta meg Olaszország fővárosának.
Tíz évvel az olasz királyság hivatalos kikiáltása (1861) után megvalósult Olaszország nemzeti egysége: olasz csapatok szállták meg Rómát, az egyházi állam fővárosát, miután a francia katonákat a porosz-francia háború kitörése miatt visszavonták a katolikus világ központjából. Olaszország annektálta az egyházi államot, és Rómát az `Örök várost` a királyság fővárosává kiáltották ki. IX. Pius pápa, az új olasz nemzeti állam engesztelhetetlen ellensége visszautasított minden, a vatikáni területek biztonságára és az egyházfői funkciók zavartalan ellátásra vonatkozó garanciát és "fogolynak" nyilvánította magát a Vatikán falai mögött.
1870. szeptember 20-án az olasz királyi csapatok áttörésével vége lett a pápai uralomnak Rómában, s új korszak nyílt meg a város életében. A királyság Rómát korszerű fővárossá akarta tenni, hatalmas épületek születtek ennek jegyében. Ekkor szabályozták a Teverét is. Sok antik és középkori értéket eltűntettek, ráépítkeztek, s az értékek a föld mélyére kerültek. Egy egész városrész lebontásával a tízes évek elején épült fel a hatalmas Vittorio Emmanuel Emlékmű (Memorial), a Piazza Venezia és a Capitolium mellett, márványnál is vakítóbb fehér mészkőből. 1929-ben 1930-ra már 900 000-en laktak a városban.
A pontos évfordulóra ugyan még egy évet várni kell, Rómában mégis most ünneplik a város "felszabadítását". Szeptember 18-20. között utcák, terek, paloták, múzeumok emlékeznek az Itáliához való csatlakozásra. Szombaton a történelmi-politikai események lesznek a főszereplők, többek között a IX. Pius alakját elemző konferenciával. Vasárnap felelevenedik a Porta Piánál vívott csata pápai és olasz csapatok között. Egész Olaszországból négyezer bersagliere (különlegesen képzett gyalogos katona) érkezik Rómába. Siketfajd tollakkal díszített kalapjukban futva haladnak át az egykori pápai állam határát képző, még ma is álló falakon. Száznegyven éve először a Vatikán képviselője, Tarcisio Bertone szentszéki államtitkár is jelen lesz. Szeptember 20-án az intézmények kapnak szót: Giorgio Napolitano államfőt várják a Capitolium dombján levő városházára, ahol Róma díszpolgárává avatják.
Az évforduló alkalmából a római múzeumok, minisztériumok, a jegybank épülete, a köztársaság elnök testőrségének istállói megnyitják kapuikat ingyenes látogatásra. A városi könyvtárakban az olasz egységről és a főváros Rómáról tartanak felolvasást, olasz szokás szerint az esti tüzijáték sem marad el. Szeptember 20-án este a római operaházban koncert zárja a háromnapos ünneplést az olasz Risorgimento nevében: Giuseppe Verdi, Pino Mascagni és Gioacchino Rossini zenéjével.
A 140 éves olasz főváros rendkívüli státuszt is kap. A Rómában régóta várt önkormányzati reform átalakítja a városirányítás szerkezetét, módosítja a kerületek számát. Róma polgármesteri hivatala önállóan törvénykezhet, a polgármester ezentúl részt vesz a kormányüléseken is. "Az Örök Város örökségben és feladatokban egyedülálló nemcsak Itáliában, hanem az egész világon, ezért volt szükség szélesebb hatáskörre, önállóságra, több forrásra. Róma végre ugyanolyan státuszt élvez majd, mint Tokió vagy Washington" - mondta Gianni Alemanno főpolgármester. Rómának új logója is lett, de nem hiányzik belőle a római farkas.
A cikk eredeti megjelenése: 2010. 09. 20. www.nembulvar.hu
