Kultúra minden mennyiségben

KultúrSokk

KultúrSokk


Zrínyi Miklós, a katona és a költő

2018. június 13. - Péntek Tünde

347 éve halt meg Zrínyi Miklós egy Csáktornya melletti vadászaton. Egy megsebzett vadkan agyara vetett véget a horvát bán életének, bár a kortársak és az utókor összeesküvésről szóló elméletektől hangos. Zrínyi Miklós 1620. május 1-jén született egy muraközi főnemesi családban. Itáliában tanult,…

Tovább

A rejtélyes Petőfi

Petőfi Sándor a magyar irodalom egyik legnagyobb költője. Akárcsak verseit, ugyanúgy életrajzát is ismeri mindenki. Petőfi életében mindössze két momentum vita tárgya a mai napig: hogyan történt amikor először kinyitotta és amikor utoljára lehunyta szemét. Az irodalomkönyvekben, lexikonokban és…

Tovább

Szendrey Júlia élete

142 éve ezen a napon halt meg Szendrey Júlia, aki Petőfi Sándor feleségeként vált halhatatlanná. Szendrey Ignác gazdatiszt leánya 1828. december 29-én született Keszthelyen. A Festetics-birtokról a Károlyi család erdődi uradalmába költözött a Szendrey família. Júlia itt élt 1838-ig, amikor a…

Tovább

Csinszka szerelmei

Boncza Berta Ady Endre feleségeként vált halhatatlanná, ám azt már kevesebben tudják, hogy Csinszka életében korának más jelképes alakjai is fontos szerepet játszottak. Boncza Miklós országgyűlési képviselő, erdélyi földbirtokos, ügyvéd közel 50 éves korában vette feleségül saját nővérének leányát,…

Tovább

Ady Endréről dióhéjban

„… ha a Lehetetlent nem tudtuk lebírni, volt egy szent szándékunk: gyönyörűket írni.” Kilencvenkét éve halt meg e sorok szerzője, a magyar irodalom egyik legmeghatározóbb alakja, Ady Endre. 1877. november 22-én született Ady Endre Érmindszenten. Nemesi család sarja volt, a költő latin-magyar szakos…

Tovább

Kosztolányi lenyűgöző művészete

„Ilyen az ember. Egyedüli példány” – írta Halotti beszéd című művében. Ő egy személyben volt író, költő, műfordító, kritikus, esszéista és újságíró, bőséges életműve nemcsak hazánk irodalmi kincsét gyarapította. Hetvenhárom éve ezen a napon hunyt el Kosztolányi Dezső. Az iskolában mindenki…

Tovább

A fiatalabbik Grimm

Grimm-testvérekként szokták egy kalap alá venni Jacobot és öccsét, Wilhelmet, ám annak ellenére, hogy életművük szorosan kötődik egymáshoz, mégis két különböző egyéniségről beszélhetünk. Wilhelm Karl Grimm 1786. február 24-én Hanau am Main-ban látta meg a napvilágot. Kilencen voltak testvérek,…

Tovább

Pázmány Péter, a magyar próza atyja

1637-ben ezen a napon halt meg Pázmány Péter esztergomi érsek, akit gyakorta az ellenreformációval egy lapon emleget az utókor. Pedig a magyar nyelv és ezáltal a nemzet műveléséért is sokat tett. 1570. október 4-én egy református nemesi család fiaként látta meg a napvilágot Pázmány Péter Váradon.…

Tovább

Rousseau gondolatvilága

„Az ember szabadnak született, de mindenütt láncokat visel.” – kezdi e sorokkal legismertebb művét a híres filozófus. A felvilágosodás egyik meghatározó figurájának gondolatvilága rendkívüli hatással bírt az utókorra. Rousseau a Vallomások című művében a következőket írja származásáról: „Genfben…

Tovább

Vörösmarty Mihály emlékezete

„Mi dolgunk a világon? Küzdeni erőnk szerint a legnemesbekért.” 156 éve halt meg e sorok szerzője, Vörösmarty Mihály. A magyar irodalom egyik klasszikus alakjának olyan műveket köszönhetünk, mint a Szózat, a Csongor és Tünde vagy A vén cigány. Vörösmarty Mihály 1800. december 1-jén született…

Tovább

Garay János, a sokoldalú publicista

A köztudatban Garay János Az obsitos költőjeként, Háry János alakjának megteremtőjeként maradt halhatatlan, de valójában sokkal több kinccsel gyarapította a magyar kultúrát, és nemcsak az irodalomtörténetet. Kevesen tudják, hogy a „bikavér” elnevezést előbb használták a szekszárdi borokra, és csak…

Tovább

Gaudí csodái

Gaudí mesterműve a Sagrada Família, avagy A szent család engesztelő temploma, ami vitathatatlanul Barcelona egyik jelképe - jelenleg ez a világon az egyetlen épülő műemlék. Antoni Plàcid Gaudí i Cornet 1852. június 25-én született a spanyolországi Reus-ban. Szülei Francesc Gaudí i Serra rézműves és…

Tovább

Kölcsey, a magyar himnusz atyja

„Hazámat, nemzetemet mindig lángolva szerettem; magyar lenni büszkeségem volt, lesz örökre” – vallotta Kölcsey Ferenc, kinek jelentősége legalább annyira beletartozik a kor politikatörténetébe, mint az irodaloméba. Kölcsey Ferenc 1790. augusztus 8-án született Sződemeteren. Nemesi család sarja…

Tovább

A lírikus Babits

1941. augusztus 4-én halt meg Babits Mihály a budapesti Siesta-szanatóriumban. Életműve gazdag örökségünk, mivel egy személyben volt költő, író, műfordító, tanár, a Nyugat főszerkesztője és kuratóriumi elnök. „Szekszárdon születtem, színésznőt szerettem” – összegezte alliterálva Karinthy az Így…

Tovább
süti beállítások módosítása