„Ilyen az ember. Egyedüli példány” – írta Halotti beszéd című művében. Ő egy személyben volt író, költő, műfordító, kritikus, esszéista és újságíró, bőséges életműve nemcsak hazánk irodalmi kincsét gyarapította. Hetvenhárom éve ezen a napon hunyt el Kosztolányi Dezső. Az iskolában mindenki…

A babákat az idők kezdete óta szeretik a gyerekek és a primitív népek, akik különféle jó és gonosz célokra használják őket varázseszközként. Az Annabelle a 2013-ban bemutatott, nagy sikerű Démonok között testvérfilmje, amelynek története a gonosz elszabadulása előtti időkben kezdődik. A film…

2008 óta minden az Alkonyattól, vámpíroktól és vérfarkasoktól volt hangos. A bestseller és a belőle készült mozi igazi kultuszt teremtett és alaposan felforgatta a fiatalság mindennapjait. Most a sikerszéria végéhez érkeztünk, a mozikba került a befejező epizód. 2008. előtt még senki sem tudta, ki…

Vadregényes északi táj: sűrű erdőség égig érő fákkal és sziklás tengerpart, ahol a tajtékzó hullámokat megtöri hegyoldal. Itt játszódik napjaink egyik legnagyobb nézettségnek örvendő filmeposza, az Alkonyat, amely egy középiskolás lány és egy vámpír szerelmét meséli el. Most pedig itt a várva várt…

Grimm-testvérekként szokták egy kalap alá venni Jacobot és öccsét, Wilhelmet, ám annak ellenére, hogy életművük szorosan kötődik egymáshoz, mégis két különböző egyéniségről beszélhetünk. Wilhelm Karl Grimm 1786. február 24-én Hanau am Main-ban látta meg a napvilágot. Kilencen voltak testvérek,…

A tavasz beköszöntével a romantikus filmek szezonja is a tetőfokára hág. A mostani szezon egyik legígéretesebb alkotásának a világhírű bestseller-gyáros Nicholas Sparks egyik regényének adaptációja, a Menedék bizonyul. Nicholas Sparks nevét a romantikus regények rajongói minden bizonnyal ismerik.…

1637-ben ezen a napon halt meg Pázmány Péter esztergomi érsek, akit gyakorta az ellenreformációval egy lapon emleget az utókor. Pedig a magyar nyelv és ezáltal a nemzet műveléséért is sokat tett. 1570. október 4-én egy református nemesi család fiaként látta meg a napvilágot Pázmány Péter Váradon.…

1995. július 14-én nyitották meg az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkot, aminek egyik legfőbb látványossága Feszty Árpád A magyarok bejövetele című körképe. A körkép műfaját a XVII. század környékén Robert Baker brit festőművész szabadalmaztatta. Lényege, hogy egy végtelenített, kör alakú…

„Az ember szabadnak született, de mindenütt láncokat visel.” – kezdi e sorokkal legismertebb művét a híres filozófus. A felvilágosodás egyik meghatározó figurájának gondolatvilága rendkívüli hatással bírt az utókorra. Rousseau a Vallomások című művében a következőket írja származásáról: „Genfben…

„Mi dolgunk a világon? Küzdeni erőnk szerint a legnemesbekért.” 156 éve halt meg e sorok szerzője, Vörösmarty Mihály. A magyar irodalom egyik klasszikus alakjának olyan műveket köszönhetünk, mint a Szózat, a Csongor és Tünde vagy A vén cigány. Vörösmarty Mihály 1800. december 1-jén született…

A köztudatban Garay János Az obsitos költőjeként, Háry János alakjának megteremtőjeként maradt halhatatlan, de valójában sokkal több kinccsel gyarapította a magyar kultúrát, és nemcsak az irodalomtörténetet. Kevesen tudják, hogy a „bikavér” elnevezést előbb használták a szekszárdi borokra, és csak…

Gaudí mesterműve a Sagrada Família, avagy A szent család engesztelő temploma, ami vitathatatlanul Barcelona egyik jelképe - jelenleg ez a világon az egyetlen épülő műemlék. Antoni Plàcid Gaudí i Cornet 1852. június 25-én született a spanyolországi Reus-ban. Szülei Francesc Gaudí i Serra rézműves és…

„Hazámat, nemzetemet mindig lángolva szerettem; magyar lenni büszkeségem volt, lesz örökre” – vallotta Kölcsey Ferenc, kinek jelentősége legalább annyira beletartozik a kor politikatörténetébe, mint az irodaloméba. Kölcsey Ferenc 1790. augusztus 8-án született Sződemeteren. Nemesi család sarja…

1941. augusztus 4-én halt meg Babits Mihály a budapesti Siesta-szanatóriumban. Életműve gazdag örökségünk, mivel egy személyben volt költő, író, műfordító, tanár, a Nyugat főszerkesztője és kuratóriumi elnök. „Szekszárdon születtem, színésznőt szerettem” – összegezte alliterálva Karinthy az Így…

„Jót s jól! Ebben áll a nagy titok. Ezt ha nem érted, szánts és vess; s hagyjad másnak az áldozatot”- írta Kazinczy Ferenc, aki egész életében igyekezett jobbá tenni a magyar nyelvet. 1759. október 27-én Érsemjénen született Kazinczy Ferenc. Régi nemesi családból származott, édesapja táblabíró…