Kultúra minden mennyiségben

KultúrSokk

KultúrSokk

Csáth Géza, a modern lélektan mestere

2018. június 14. - Péntek Tünde

91 éve halt meg Csáth Géza író, kritikus, zeneesztéta és orvos, kinek élete legalább annyi hátborzongató elemet tartalmaz, mint művei. „Élesre fent késeket rejtegetett szívében” - írta róla unokabátyja, Kosztolányi Dezső.

A híres polihisztor Brenner József néven látta meg a napvilágot 1888. február 13-án Szabadkán. Sokoldalú tehetsége már gyermekkorában megmutatkozott: kitűnően hegedült, rajzolt, festett, 14 éves volt, amikor első zenekritikái a Bácskai Hírlapban megjelentek. Érettségi után Budapestre került Szabadkáról orvostanhallgatónak. Unokabátyja, Kosztolányi Dezső ösztönzésére a Budapesti Naplóba írt tárcákat, bírálatokat, majd a Nyugatnak is munkatársa lett. Bartók és Kodály első méltatói közé tartozik. 1910-ben megszerezte az orvosi diplomát, rövid ideig a Moravcsik-féle ideggyógyászati klinikán dolgozott mint tanársegéd; ekkor szokott rá a morfiumra. Nyaranta vidéken volt fürdőorvos. A világháborúból súlyos betegen tért haza, s elhatalmasodott rajta a morfinizmus. Földesen, majd Regőcön működött mint községi orvos. 1919 elején a bajai kórházban gyógykezelték, de innen hazaszökött; július 22-én revolverlövésekkel megölte feleségét, megmérgezte magát és felvágta ereit. A szabadkai kórházba szállították, ahonnan újból sikerült megszöknie, a budapesti Moravcsik-klinikára akart menni. Amikor a jugoszláv határőrök feltartóztatták, megmérgezte magát 1919. szeptember 11-én.

1_31.jpg

Eredeti hangú, érdekes elbeszélésein eleinte a francia "diabolikus" írók hatása érződött; később mindinkább a modern lélektan eredményeinek szelleme hatotta át novelláit. Képzeletét az idegbeteg vagy idegbetegségre hajlamos emberek groteszk, zilált, zaklatott világa izgatta; a korszerű természettudományos szemlélet irracionális borzongások ábrázolásával ötvöződött írásaiban; rendkívüli érzékenysége lélektani éleslátással, szemléletének dekadenciája hűvös elemzőkészséggel párosult.

Kosztolányi így nyilatkozott unokabátyjáról: "Csáth Géza orvos. Pszichiáter, aki tudja, hogy lelki életünkben nincsenek csodák és véletlenek, a lelkünk történései éppen olyan végzetesek, mint a szívünk, a vesénk, a májunk működése és a haragunk, az ambíciónk idegreakcióját szabályos görbékben lehet levetíteni a fehér lepedőre."

2_27.jpg

Csáth Géza az emberi lélek új tájait térképezte fel, legjobb elbeszéléseivel, keményre fogott, szuggesztív írásaival a századelő magyar prózájának megújítói közé tartozik. Munkássága nagy hatást gyakorolt a későbbi írógenerációkra, így több követője is akadt. Fontosabb művei: A varázsló kertje (1908), Az albíróék (1909), A Janika (1911), Délutáni álom (1911), Zeneszerző portrék (1911), Schmith mézeskalácsos (1912), Muzsikusok (1913), Napló (1992). Idegorvosi munkásságának kiemelkedő alkotása az Egy elmebeteg nő naplója, mely – saját naplóját leszámítva – egész munkásságának legnagyobb szabású darabja. Ebben egy paranoiás nő kórképét írta meg, melyben a hagyományos pszichiátria és a pszichoanalízis szempontjai keverednek. Többek között ez a mű ihlette Szász János filmrendező Ópium – Egy elmebeteg nő naplója című filmjét, mely a 38. Magyar Filmszemlén négy díjat is nyert.

A cikk eredeti megjelenése: 2010. 09. 11. www.nembulvar.hu

A Vadász és a Jégkirálynő

Úgy tűnik, mostanában a filmes iparág a klasszikus mesék imádóinak szeretne kedveskedni. A dzsungel könyve, Alice Csodaországban, Óz a csodák csodája, Hamupipőke, Csipkerózsika és két Hófehérke mozi után itt egy Jégkirálynős történet!

Négy évvel ezelőtt mutatták be a Hófehér és a Vadászt, amely akkora bevételt hozott, hogy senkit sem érhetett váratlanul, hogy készítettek egy folytatást is neki – ezúttal Hófehérke nélkül. Az első film sajátos megközelítésből jelenítette meg az örök klasszikus mesét: az ártatlan Hófehérkéből félelmetes harcost varázsoltak, aki keményen szembeszállt a mostohájával. A mostani alkotás egyben folytatása és előzménye is a 2012-es műnek. A címmel ellentétben négy főszereplőt is láthatunk: A Vadász és a Jégkirálynő mellett visszatér Hófehérke gonosz mostohája, és komoly szerep jut egy harcos amazonnak is.

21_3.jpg

Meglepő módon ez a film nem a tipikus bevételekre szakosodott folytatások sorát gyarapítja, hanem azon ritka esetek egyike, ahol az újabb alkotás erősebb lett, mint a bevezető epizód, a korábbi hibákból tanultak a gyártók. Annak idején az első rész kissé másodosztályúra sikeredett, mesének túl sötét, kalandfilmnek túl gyermeteg volt, ráadásul a színészek sem erőltették meg magukat, hogy finoman fogalmazzunk. A második felvonás azonban nem annyira komor hangvételű, ezúttal sokkal inkább egy (vagy több) szerelem története áll a középpontban. A Vadász magánéletéről sok új információ kiderül, azonban még érdekesebbek a női karakterek. Kiderül, hogy a gonosz mostoha húgából hogyan válik kegyetlen Jégkirálynő, rendkívül izgalmas a testvérpár közti ambivalens viszony bemutatása, és nem tűnik erőltetettnek az egész köréjük kreált sztori. Mellettük megismerjük még a Vadász nagy szerelmét, Sara-t, akiről lassanként kiderül, hogy a kemény külső bizony nagyon érzékeny lelkületet takar.

22_3.jpg

Charlize Theron akkorát alakított az első filmben, hogy lehetetlen volt kihagyni őt a folytatásból. Nem titkoltan, karakterét Báthory Erzsébetről mintázták, de néhány Madonna videoklip is közrejátszhatott a figura felépítésében – egy domina jellegű, kőkemény, megingás nélkül gonoszt láthatunk tőle ismét bravúrosan. A mellette új alakként feltűnő Emily Blunt is a szó szoros értelmében vérfagyasztónak hat, két ilyen erős karakter valamilyen rejtélyes oknál fogva ez esetben nem oltja ki egymást, sőt... Jessica Chastain nagyszerűen illik a sorba amazon figurájával, ráadásul muszáj azt is megemlíteni (mint a pozitív női főhőst tekintve), hogy sokkal jobban mutat a Vadász oldalán, mint Kristen Stewart tátott szájú Hófehérkéje a korábbi filmben. És persze ejtsünk pár szót Chris Hemsworth-ről is, aki árnyalt alakítását nyújtja a Vadász személyiségváltozásának, érzékeny macsónak tűnik, aki nemcsak egy tipikus szépfiú, hanem sokkal inkább egy laza, Disney-hercegekre emlékeztető csirkefogó.

23_2.jpg

És ha mindez még nem lenne elég, a vizuális effektekre sem lehet panasz! A középkort idéző, archaizáló látványvilág egyfajta köztes univerzumot idéz, ahol szabadon árad a varázslat, egyfajta átmenet a fantasy birodalma és a történelmi táj között – valóságosnak hat, de tudjuk, hogy mégsem az. Az ábrázolás a giccset teljes mértékben mellőzi, egyértelműen a realitás érzékeltetése jellemzi a filmet. Például a jég is a maga nyersségében látható, nem jégvarázsszerű csodaként – a moziban szabályosan elkezdtem fázni a jeges képsorok közepette.

Összességében nem tekinthető hibátlan filmnek, kicsit nehéz a célközönségét beazonosítani: vicceskedő és horrorisztikus műfaji keveredések között nem mindig találja meg az egyensúlyt, így pedig nehéz eldönteni, hogy milyen szemmel is nézhetjük mindazt, amit látunk – habár még így sem érezhető az, hogy bárki számára üresjáratok lennének benne, kellően fenntartja a figyelmet az első pillanattól az utolsóig. Ráadásul nagyon úgy fest, hogy a Vadász köré egy egész franchise van kiépülőben és máris a harmadik filmről csicseregnek a szakavatott madárkák. Amennyiben a második résznél is jobb lesz, úgy biztos nem lehet kifogásunk ellene.

 

A Vadász és a Jégkirálynő (The Huntsman Winter’s War)

amerikai fantasy, 114 perc, 2016 (12)

Főszereplők: Chris Hemsworth, Emily Blunt, Jessica, Chastain, Charlize Theron

Rendező: Cedric Nicolas-Troyan

Forgalmazó: UIP-Duna Film

A cikk eredeti megjelenése: 2016. 08. 10. www.nembulvar.hu

Vasököl

A cím láttán sokukban léphet fel olyan asszociáció, amely egy kemény akciófilmre enged következtetni – ám ezúttal nem egészen erről van szó. A robotok harca eltörpül a film üzenete mellett, amely nem más, mint a szeretet.

A film eredeti címe Real Steel, amely valóban hasonlít a magyar fordításra is – így nem beszélhetünk ilyen bakiról, amely félreértelmezésből adódhatna. Akkor miről is van szó? A bemutatókban és a reklámanyagokban előszeretettel helyezik a film középpontjába a robotokat, amellyel nem is lőttek annyira mellé, hiszen egy bizonyos vasteremtmény a mozgatórugója az eseményeknek – de mégis emberi sorsokkal foglalkozik főként a film és nem a harc vagy az erőszak a mérvadó benne.

31_6.jpg

Charlie Kenton (Hugh Jackman) egykor bokszolóként tengette mindennapjait (nem is akármilyen sikereket elérve), ám a közeli jövőben játszódó történet szerint karrierjét a 2 és fél méter magas harcoló, acélrobotok megjelenése töri derékba. Őt is magába szippantja ez a világ és egy konzol segítségével úgy irányíthatja robotjait, mintha ő maga lenne a ringben… A film jelenében főhősünk nem több mint egy piti üzletember, aki épphogy elég pénzt keres, hogy egyik meccsről a másikra jusson. Amikor már annyira lecsúszott a lejtőn, hogy mélyebbre nem is kerülhetne, váratlanul a soha nem látott fiát is a nyakába varrják egy nyárra. Ám kiderül, hogy a kissrác ért a robotokhoz és egy leharcolt példányt, Atomot közös erővel eljuttatják a legnívósabb bajnokságra – ez a folyamat pedig esélyt ad nekik, hogy jobban megismerjék és megszeressék egymást.

A Vasököl általában negatív kritikákat kapott a filmes szakemberektől, mivel Stallone-utánérzést vélnek felfedezni benne a Rocky-széria és a Túl a csúcson részéről is, továbbá a harcoló robotok eredetiségét is aláássa a Transformers-saga. Nem hinném, hogy ennyire véresen komolyan kellene venni egy olyan filmet, amely nem remake-nek készült, hanem egy szórakoztató alkotásnak, melyre az egész család beülhet hétvégén a moziban. Hugh Jackman érdekes karakterének köszönhetően és a kezdettől szimpatikus kisfiú történetével végig leköti a néző figyelmét, nincs benne üresjárat. A robotharcok pedig minderre rátesznek egy lapáttal: az Avatar trükkmesterei által kreált jelenetek igazán látványosak, emellett egy multiplex moziban ülve a hanghatások rendkívül ütősek. A Transformers filmek a robotokról szólnak, a Stallone-filmek a főhősről – a Vasököl viszont apa és fiú kapcsolatáról.

32_5.jpg

Valójában a Vasökölben Atom és ellenfelei csak háttérként szolgálnak ahhoz, hogy a főhősünk igazi apává érjen és a kisfiú ragaszkodni tudjon hozzá. A Vasököl az összetartásról és a szeretetről szól – ezt igazolja Atom végső összecsapásának eredménye is, mivel nem az a lényeg, hogy mi történt, hanem hogy együtt vannak és közösen élik át az eseményeket. Arról viszont nem szabad megfeledkezni, hogy egy hollywoodi álomgyári filmről van szó, amely klisés fordulatokat is tartalmaz és továbbra is a ’jó győz, rossz bűnhődik’ - elv érvényesül. Amennyiben csak egy szórakoztató filmre vágyunk, lenyelhetők ezek a közhelyek.

A főszereplők is sokat dobnak a filmen. Hugh Jackmant nem igazán kell bemutatni senkinek, hiszen az ausztrál színész napjainkban különösen felkapott, sőt nemrég hazánkban is járt. Egyértelműen nem Charlie Kenton élete alakítása, viszont korrekt módon hozza a figurát – és a női nézők nagy örömére gyakran láthatjuk hollywoodi mosolyát és kigyúrt karját. Viszont a szeme sarkában lévő szarkalábak mutatják, hogy bizony rajta is fog az idő vasfoga. Filmbéli kisfiát Dakota Goyo játssza, aki ezelőtt nem nagyon filmezett, ennek ellenére meglepően tehetséges gyerekszínésznek tűnik – minden bizonnyal még fogunk hallani róla.

30_6.jpg

Összességében egy igazán szórakoztató filmről olvashattunk fentebb, amelynek van valami értelme is egy szimpla akciófilmhez képest. A szívmelengető történet és a látványos robotok egyvelege mindkét nem képviselőit elégedettséggel töltik el, hiszen mindenki meg tudja találni a neki tetsző elemeket benne. A film rendkívül nagy költségvetése még nem térült meg október óta, viszont már nem jár messze a céltól.

 

Vasököl (Real Steel, 2011)

amerikai, indiai sci-fi akciófilm, 127 perc

Főszereplők: Hugh Jackman, Dakota Goyo, Evangeline Lilly

Forgalmazó: Fórum Hungary

A cikk eredeti megjelenése: 2011. 11. 18. www.nembulvar.hu

A Föld után

A Föld után. Milyen érdekesen hangzik. Mi lehet a Föld után? Vagy hogyan? A történet megálmodója, Will Smith és az utóbbi évek legfélelmetesebb thrillerjeinek rendezője közös fába vágta fejszéjét. A végeredmény sokat vitatott lett, de mindenképpen érdemes egy kiadós elemzésre.

A történet a nem annyira közeli jövőben játszódik, amikor a Föld lakhatatlanná vált a környezetszennyezés miatt és az embereket egy másik bolygóra telepítették. Ott azonban nem zavartalan az élet, az úgynevezett ursa lényekkel próbálják elpusztítani az emberiséget. Legyőzésük nem egyszerű: az ursák megérzik a félelmet és ezt kihasználva gyilkolják meg védtelen áldozataikat. Az egyetlen esély a legyőzésükre az, ha valaki nem fél tőlük. Ez az adottság azonban kevesekben található meg.

28_9.jpg

A Will Smith által alakított karakter az első olyan ember, aki képes ursát gyilkolni. Ezáltal fiával szemben mindenkinek nagy elvárásai vannak - ami leginkább nyomasztja a fiatal srácot és a teljesítménye rovására megy a megfelelni vágyás kényszere. Úgy adódik, hogy apa és fia egy bevetésre indul, azonban egy szerencsétlenség következtében a Földön kötnek ki, ráadásul csak ők ketten élik túl a katasztrófát. Illetve egy ursa. A másfél órás film nagyrészt a Földön játszódik, ahol minden élőlény arra hivatott, hogy elpusztítsa az embereket. Ráadásul a fiúnak szembe kell néznie saját félelmeivel, hogy kijussanak erről a szörnyű helyről.

29_7.jpg

A Föld után egyik érdekes eleme a félelem bemutatása. Az ursa-gyilkoló főhős azzal bíztatja a fiát, hogy a félelmet valójában saját magunk generáljuk a fejünkben. Azért félünk, mert úgy érezzük, hogy félnünk kell – pedig valójában nem kellene. Érdekes, hogy ezt az alapgondolatot egy sci-fiből kapja meg a néző, nem pedig egy művészibb alkotásból, ami valami nagyot akar mondani. Másrészt elgondolkodtató a Föld sorsa is: minden nappal egyre közelebb jutunk ahhoz, hogy bolygónkat tönkretegyük. Ez nem titok. Viszont a felvillantott jövőkép sem túl szimpatikus: talán jobb lenne itt megállni, elgondolkodni és tenni azért, hogy ne üldözzük el saját magunkat a Földről.

Will Smith és családja találta ki a Föld utánt, az alapkoncepciót, a történetet és csak a megvalósításhoz kértek segítséget. A film rendkívül látványos és nagyszabású lett, tipikusan olyan, amelyben Will Smith szokott játszani. Itt viszont valójában az övé csak mellékszerep és teret enged a fiának, Jaden Smith-nek. Ez is számtalan vitának adott táptalajt, hogy nem lett-e volna érdemes körülnézni további tehetséges fiatalok háza táján. Illetve azt is kritizálják, hogy túlzottan sablonos az egész film. Már az első tíz percben nyilvánvalóvá válik, hogy a fiúnak szembe kell nézni egy ursával és nemcsak az apja, az egész emberiség, de saját maga előtt is bizonyítania kell.

27_9.jpg

Kétségtelen, hogy a film rendkívül látványos és igényesen kivitelezett. A Föld növényeinek, élőlényeinek vagy tájképeinek bemutatása túltesz minden korábbi elképzelésen. Ez is azt hivatott alátámasztani, hogy mennyire jobb lenne ott mindennek az emberek nélkül. De még itt vagyunk. Próbáljunk kicsit környezettudatosabban élni. És semmiképpen se féljünk. Ez a film üzenete, érdemes mindenképpen időt szakítani rá.

 

A Föld után (After Earth, 2013)

amerikai sci-fi, 100 perc

Főszereplők: Will Smith, Jaden Smith

Rendező: M. Night Shyamalan

Forgalmazó: InterCom

A cikk eredeti megjelenése: 2013. 10. 28. www.nembulvar.hu

A Karib-tenger kalózai: Ismeretlen vizeken

Először csak kósza pletykának tűnt a folytatás, majd mindenhonnan érkeztek hírek, hogy a régi szereplőgárdából ki vállalta el a folytatás és ki nem, végül újabb hollywoodi sztárokról is suttogtak, akik felbukkantak a forgatáson – ám most már visszafordíthatatlanul lehorgonyzott a mozikban A Karib-tenger kalózainak negyedik epizódja.

Általában minden folytatásos szériáról szóló ismertetést úgy szoktak kezdeni, hogy hol is hagytuk abba a legutóbbi rész végén. Ezúttal felesleges lenne ilyenekbe bocsátkozni, mivel új időszámítás kezdődött a Karib-tenger kalózainak életében. A három epizódon kibontakozó Orlando Bloom és Keira Knightley románc már annyira múlté, hogy még megemlítés szintjén sem halljuk a negyedik részben. Viszont Jack Sparrow kapitány és a Fekete Gyöngy nevét annál inkább, mi több, még örök ellensége, Barbossa is visszatért – de ezúttal egy lábbal kevesebbel állt a földön vagy a hajón.

13_14.jpg

Az Ismeretlen vizeken első egysége Londonban játszódik. A menekülős és tipikus Jack Sparrow-s helyzetkomikumokkal tűzdelt jelenetekkel igazán lázba hozzák a nézőt: talán az is felsejlik egyesekben, hogy ez van olyan jó, mint a klasszikus első rész. A romlást az epizódra Penélope Cruz megjelenése hozza: a színészi teljesítményében semmi kifogást nem lehet találni, de az tény, hogy miután feltűnt a vásznon, végeszakadt az izgalmaknak és az egykori nosztalgiának. Kiderült, hogy Jack Sparrow egykori szeretőjéről van szó, akivel még vagy táplálnak gyengéd érzelmeket egymás iránt, vagy nem – erre egyértelműen nem kapunk választ a két és negyedóra alatt. Viszont a nő rákényszeríti kalózunkat, hogy szálljon fel hajójára, amely az ifjúság forrását hivatott megtalálni. Amikor már nincs visszaút, kiderül, hogy az egykori kedves édesapja is a hajón van, aki nem más, mint Feketeszakáll, a rettegett kalóz – aki nem mellesleg eltulajdonította Barbossától a Fekete Gyöngyöt és fél lábát. A bonyodalmak innen indulnak és a megszokott kalózfortélyokon és legendákon kívül új lényekkel is megismerkedhetünk, például a szirénekkel.

14_14.jpg

A Karib-tenger kalózaival kapcsolatban már többször olvashattuk, hogy csak „egy újabb bőrt akarnak lehúzni”, akár az első rész után vége lehetett volna, úgyis egész maradt volna a történet. Ilyen szempontból egy egészen új megközelítésben tálalták a negyedik epizódot, mivel a történetnek nem sok köze volt a korábbi háromhoz – aki nem látta volna őket, ő is könnyedén felveheti e rész fonalát. Még az az előnye is megvolt például a harmadik résszel szemben, hogy annyira tiszta lappal indult a sztori, hogy odafigyelni se nagyon kellett, szájbarágósan érthető volt minden esemény. Viszont a forgatókönyv elég felszínesre sikerült: az egyetlen dolog ami megmentette az Ismeretlen vizeket, a színészi játék, mivel főszereplőink lubickoltak szerepükben.

12_15.jpg

Johnny Depp negyedszerre már abszolút rutinból hozta Jack Sparrow-t, viszont még mindig annyira élvezetesen formálja meg e szerepét, hogy nem lehet megunni. Jutalomjáték számára Jack Sparrow, teljesen összenőtt ezzel a karakterrel, ám ugyanolyan profizmussal alakítja, mint a legelején – ez pedig rendkívüli érdem, mivel a folytatásos filmek kulcsfiguráinak színészei legtöbbször kifáradnak már a második rész végére is, nemhogy a negyedikére. Penélope Cruz is jó választásnak bizonyult Angelica szerepére, színészileg méltó párja volt Johnny Deppnek és vele kapcsolatban még azt sem lehet felhozni, hogy itt-ott irritáló lett volna a filmben, mint anno Keira Knightley.

15_13.jpg

Összességében A Karib-tenger kalózai: Ismeretlen vizeken csalódás is volt, meg nem is. Annyiban negatív az élmény, hogy az első húsz perc, fél óra után nagyon leült a cselekmény és nem azt kapta a néző, amire ezek után számított. Viszont jó volt látni, hogy egy ilyen lapos forgatókönyvből mennyit ki tudnak hozni a tehetséges színészek – és sem az ismerős arcokban, sem az új szereplőkben sem lehetett kifogást találni. A látvány pedig a szokásos volt: hajó, tenger, szigetek, dzsungel némi mitologikus elemekkel megspékelve. Aki kedvelte a korábbi részeket, biztos nem fog rossz szájízzel kijönni a moziból – sőt, talán pozitívabb élményekkel távozik, mint a harmadik epizód után.

A Karib-tenger kalózai: Ismeretlen vizeken (Pirates of the Caribbean: On Stranger Tides, 2011)

amerikai kalandfilm

Szereplők: Johnny Depp, Penélope Cruz, Geoffrey Rush, Ian McShane

Forgalmazó: Fórum Hungary

 

A cikk eredeti megjelenése: 2011. 05. 31. www.nembulvar.hu

 

 

Harry Potter és a Halál ereklyéi I. rész

Harry Potter legújabb kalandjait mindig nagy érdeklődés övezi, akár könyv, akár mozgóképes verzióról legyen is szó. A varázslótanonc történetének utolsó darabjához érkezve a filmesek megadták a módját a búcsúnak: a Halál ereklyéiért kétszer kell moziba mennünk, az első látogatás mostanában aktuális.

„Ez az eddigi legjobb film!” – azt hiszem, ez a mondat minden rész után jogosan hagyhatja el a néző száját. A Halál ereklyéi is ezt a sztereotípiát erősíti, hiszen az előzetes várakozáshoz mérten nagyszabású és minden korábbinál színvonalasabb alkotást sikerült összehozni a film készítőinek. Amikor napvilágra került a hír, miszerint az utolsó Harry Potter könyvből két filmet forgatnak, jogosan merülhetett fel a kérdés, hogy nemcsak egy újabb bőr lehúzásáról van-e szó? Hiszen itt a történet vége, nem lesz újabb – így pedig bevétel szempontjából is megéri, ha a hetedik részért kétszer mennek moziba a rajongók, még utoljára. A Halál ereklyéi első epizódjának pörgőssége, érzelemvilága és a megvalósítás profizmusa megcáfol minden rosszmájú feltételezést: elfogadhatjuk, hogy egy 620 oldalas, az előző hat rész minden szálát elvarrni hivatott könyv igényes adaptációját nem lehet egyetlen filmbe sűríteni.

3_28.jpg

A kettévágott hetedik rész egy másik szempontból is okot adhat kételkedésnek: vajon mennyire lesz zavaró, hogy J. K. Rowling gondolatmenetét egy huszáros vágással megszakítják, a folytatásra pedig több mint fél évet várhatunk. Aki megnézi a Halál ereklyéit, egyértelműen állást tud foglalni e kérdésben. Ugyanis semmivel sem zavaróbb, mint korábban. Ha belegondolunk, egyetlen Harry Potter történetnek sem lett vége eddig, maradtak lezáratlan ügyek, tudtuk, hogy lesz folytatás. A Halál ereklyéivel is ugyanez a helyzet: a feszültség érezhetően fokozódik a végkifejlethez közeledve, és a befejező jelenetet látva minden bizonnyal a nézők jelentős hányada azonnal megnézné a folytatást – ám ez a jelenség a korábbi epizódoknál is tapasztalható volt.

Miért is mondhatjuk, hogy a Halál ereklyéi az eddig legjobb Harry Potter film? Nyilván ha a könyv nem lenne jó, akkor a filmmel is lehetnének problémák – ez esetben viszont erről szó sincs. Ám amikor adott egy használható alap, még az sem garancia, hogy ugyanaz élvezhető lesz a filmvásznon – a rendezésen áll vagy bukik minden. A legutóbbi részt David Yates rendezte, aki a korábbi két epizódot is elkövette. A különbség csak annyi, hogy a mostani rész sokkal kiforrottabb: nincsenek üresjáratok, de mégsem csupa akció, látvány és poénok, hanem egyre mélyebb érzelmek is a felszínre törnek, a feszültség az első perctől az utolsóig megmarad. Ahogy a történet is egyre sötétebbé válik, úgy a film is: hol vannak már azok a színes roxforti hétköznapok, amikor a 10-11 éves gyerkőcök mindig valami rosszban sántikáltak és csínyt csínyre halmoztak? Ezúttal főhőseinket csak egy év választja el a felnőtté válástól, ráadásul tanulással sem kell gyötörniük magukat – már olyan problémák nyomasztják őket, hogy mentsék meg a varázslóvilágot az elvetemült Voldemorttól és miként pusztítsák el a megátalkodott mágust, akiben egy cseppnyi szeretet sem lakozik.

5_19.jpg

Továbbá azért ez a legjobb rész, mert az egykori gyerekszínészek is felnőttek a feladathoz, méltó partnereivé váltak az őket körülvevő nagyságoknak (akikről különösebben nincs is mit mondani, mert csak a szokásos, igazi angol színészekhez méltó színvonalat hozzák). Daniel Radcliffe még sosem mutatta ennyi arcát, mint a mostani részben – a széria végéhez közeledve érett be és tanult meg játszani. Negatívumként egyedül az hozható fel, hogy a főhősök már kicsit túlkorosak és még jóindulattal is többnek néznek ki 17-nél. Viszont az is érthető, ha már hat részt végigcsináltak, akkor nem a legvégén cserélik le őket.

Végezetül jöjjön néhány hasznos tanács a filmnézéssel kapcsolatban! A Halál ereklyéi az eddigi legsötétebb és legijesztőbb Harry Potter film – a 12-es korhatárt valóban nem ok nélkül kapta. A dinamikus vágásnak köszönhetően néhány jelenet egy gyengébb horrorfilmbe is elmenne, törekedjünk olyan alkalmatosságon ülve megtekinteni a filmet, amellyel nem lehet hátraesni hirtelen mozdulatok esetén. Emellett az érzékenyebb lelkületű nézők a saját érdekükben zsebkendőt is csomagoljanak, mert a Halál ereklyéi szívszorító jelenetekben sem szenved hiányt.

 4_28.jpg

Harry Potter és a Halál ereklyéi I. rész (Harry Potter and the Deathly Hallows: Part I)

angol-amerikai kalandfilm

Szereplők: Daniel Radcliffe, Emma Watson, Rupert Grint, Ralph Fiennes, Helena Bonham Carter, Alan Rickman

Forgalmazó: Intercom

A cikk eredeti megjelenése: 2011. 01. 02. www.nembulvar.hu

Rendíthetetlen

„Amikor először beszéltem telefonon Louie Zamperinivel több mint egy évtizede, egy napsütötte délutánon, éppen valamilyen jó sztorit kerestem. Felelevenítette hihetetlenül eseménydús és különleges életét, én pedig rájöttem, hogy nem csupán egy jó sztorira bukkantam. Hanem talán megtaláltam a legrendkívülibb élettörténetet, amit valaha is hallottam.” Laura Hillenbrand

2010-ben jelent meg Laura Hillenrbrand Rendíthetetlen című könyve, amely azonnal bestseller lett, 185 hétig szerepelt a The New York Times könyves toplistáján, több mint négymillió példány kelt el belőle csak Amerikában, és számos díjat nyert. A mű Louis "Louie" Zamperini olimpikon és háborús hős hihetetlen életét követi nyomon, aki két társával együtt túléli egy repülőgép lezuhanását a második világháborúban, és 47 napig hánykolódnak egy tutajon, majd elfogja őket a japán hadsereg, és fogolytáborba kerülnek. Története legyen csupán egyetlen lap a huszadik század históriáját alakító katonákról szóló vaskos kötetből, de szimbolikusan összefoglalja, mit jelent győzelemmé fordítani a tragédiát és megtalálni a kiutat a sötétségből a fény felé. Amikor 2014. július 2-án, 97 éves korában elhunyt, Louie Zamperinit nem csöndesen gyászolták, hanem igazi amerikai hősként diadalmasan ünnepelték. Az egykori olimpikon, akinek hosszú és hihetetlen fordulatokban gazdag élete az egyik legfelemelőbb huszadik századi történet, szinte felfoghatatlan eseményeknek volt a részese. Története milliók számára ad reményt, hogy a bénító kétségbeesés rendíthetetlen akarattal és elszántsággal legyőzhető.

a5.png

A regény lenyűgöző hatása révén a nagyközönség érdeklődése feléledt Louie története iránt, így a könyv megfilmesítésének jogai hamar gazdára találtak, és az Oscar-díjas Angelina Jolie lett a rendezője és a producere ennek a nagyszabású drámának. Jolie első rendezése, a részben Magyarországon forgatott A vér és méz földje természetes evolúció nyomán született: a színésznő saját, humanitárius munkája ihlette forgatókönyvét ültette vászonra. Amikor megnyílt a lehetőség arra, hogy a boszniai háborúban játszódó szerelmi történet életre keljen, Jolie nem akarta másnak átengedni a rendezés jogát, mert a film a nők elleni erőszakról szólt. „Eredetileg egyáltalán nem akartam rendezni. Úgy terveztem, hogy felhagyok a színészettel, és otthon leszek a gyerekekkel. De aztán mégis adta magát, hogy én rendezem a filmet, mert nem mertem másra bízni.”

a4_5.jpg

A vér és méz földjén megrendezése komoly feladat volt Jolie számára, de az erőfeszítés meghozta gyümölcsét: a film jó kritikákat kapott és jelölték Arany Glóbuszra is. Nem meglepő, hogy a színésznő ezek után kedvet kapott a rendezéshez, ám jó ideig nem talált megfelelő témát. „Feküdtem az ágyon, és töprengtem, hogy valamilyen gondolatébresztő filmet szeretnék csinálni. De miről szóljon? Útmutatásra volt szükségem” – mondja Jolie. Majd teljesen váratlanul megkeresték a Rendíthetetlennel kapcsolatban. „Nagyon kíváncsivá tett az első vázlat, de csak Laura könyvének olvastán döntöttem el, hogy meg akarom rendezni a filmet. Mint az olvasók milliói, én sem tudtam letenni. Louie nemzedékét megedzette a gazdasági világválság, kemények voltak, erősek, szorosan kötődtek a családjukhoz és a helyi közösséghez. Fiatal srácok voltak, amikor a hazájuk harcba szólította őket, de ők becsülettel mentek. Óriási szolgálatot tettek nekünk.” – meséli Jolie.

a6_1.jpg

„Az ember a lelke mélyén mindig hisz abban, hogy harcolhat és túlélhet, nem számít, mit mond az eszünk. Mert ahol élet van, remény is akad. A döntés pedig Isten kezében van.” Laura Hillenrbrand

 

Rendíthetetlen (Unbroken)

amerikai életrajzi dráma, 137 perc, 2014

Rendező: Angelina Jolie

Főszereplők: Jack O'Connell,  Garrett Hedlund, Domhnall Gleeson, Jai Courtney 

Forgalmazó:UIP-Duna Film

A cikk eredeti megjelenése: 2015. 01. 20.

Zrínyi Miklós, a katona és a költő

347 éve halt meg Zrínyi Miklós egy Csáktornya melletti vadászaton. Egy megsebzett vadkan agyara vetett véget a horvát bán életének, bár a kortársak és az utókor összeesküvésről szóló elméletektől hangos.

Zrínyi Miklós 1620. május 1-jén született egy muraközi főnemesi családban. Itáliában tanult, anyanyelvi szinten beszélt magyarul, horvátul, németül, olaszul, törökül és latinul. Dédapja szintén a Zrínyi Miklós nevet viselte, az ő emléke előtt tisztelegve írta meg leghíresebb művét, a Szigeti veszedelmet. Két éven keresztül dolgozott rajta és 1647-48 telére készült el nagyszabású eposza. 15 énekben és 1566 versszakban meséli el Szigetvár 1566-os megszállásának történetét és dédapja hősiességét. A mű 1651-ben jelent meg Bécsben.

19_11.jpg

Zrínyi Miklós költő és író is volt, a 17. század legkiemelkedőbb barokk irodalmára. Új politikai, haditudományi és publicisztikai műfajokat hozott létre. Prózai írásaira Pázmány Péter stílusa nagy hatással volt. Fiatal korában kezdett verseket írni, amiket 20-25 évesen vetett papírra. Legismertebb művei közé tartozik a Tábori kis tracta (1646-51) és a Ne bántsd a magyart – Az török áfium ellen való orvosság (1661). Előbbi egy katonai szabályzat. Utóbbiban pedig Machiavelli politikai gondolkodó tanait alkalmazza a haza viszonyokra. Zrínyi irodalmának középpontjában a nemzeti összefogás gondolata áll. Hitt benne, hogy sikerülhet kiűzni a törököt az országból és létrejöhet egy Habsburgoktól független nemzet. A maga korában szinte nem is olvasták műveit. Kazinczy Ferenc fedezte fel újból, ő adta a Zrínyiász nevet a Szigeti veszedelemnek.

Mindennek ellenére Zrínyi elsősorban katonának tartotta magát. Egész életében a törökök ellen harcolt. Először csak a saját birtokát szabadította fel, majd kiűzte az oszmánokat a Muraközből és Magyarországot, Erdélyt, Karintiát és Stájerországot egyaránt védte. A harmincéves háborúba is bekapcsolódott saját költségén felállított hadseregével. Sikeres hadjáratai jutalmául 1646-ban Horvátország kapitányává és Zala vármegye főispánjává nevezték ki. Egy évvel később pedig az ország bánja és főkapitánya lett.

18_12.jpg

A Habsburg udvar nem nézte jó szemmel, hogy felépítette Muraköz védelme érdekében Új-Zrínyivárat 1661-ben. Örökös vetélytársa volt Montecuccoli, a császári hadak vezére, aki nem tudta visszaverni a török támadást két évvel később. Ekkor I. Lipót császár Zrínyit nevezte ki a magyar hadak parancsnokává. Nemcsak megvédte az országot, hanem hadjáratot szervezve 240 kilométerre behatolt az ellenséges vonalak mögé. Montecuccoli serege ezalatt hagyta, hogy a törökök elfoglalják és felrobbantsák Új-Zrínyivárat. Bár sikerült győzelmet elérni a szentgotthárdi ütközetben, a vasvári béke mégis érzékenyen érintette a magyarokat, mivel több visszahódított terület került újra török kézre. Zrínyin a béke után elkeseredés lett úrrá és a magyar államiság újjáépítését kezdte el tervezni.

1664. november 18-án került sor a magyar történelem egyik legtöbbet vitatott eseményére. Zrínyi Miklós ezen a napon több magyar és horvát főúrral vadászni indult a Csáktornya környéki kursaneczi erdőbe. Póka István közölte vele, hogy megsebesített egy vadkant és még utol lehetne érni. Ezután Zrínyi lóra pattant és követte a vadászt. A vadkan Zrínyi lábán és fején három sebet ejtett. Szemtanúk beszámolója alapján a nyaki sérülése volt a legsúlyosabb: a vadkan agyara a nyakcsigolyánál hatolt be és minden eret és izmot átszakítva a túloldalon kijött. Zrínyinek esélye sem volt túlélni eme sebesülését.

20_10.jpg

Történelmi vitákra az adhatott okot, hogy a baleset megtörténtekor senki sem volt Zrínyivel. Bethlen Miklós, nem közvetlen szemtanú szerint egyszerű vadászbalesetről volt szó. Mások viszont arra gyanakodnak, hogy Póka István ölte meg, akit a bécsi kormány fogadott fel. Bárhogy is történt, az vitathatatlan tény, hogy Zrínyi utolsó éveiben a császári udvarnak túl sok kellemetlenséget okozott. A „baleset” pedig a magyaroknak nagy veszteséget okozott: egy kiváló katonával és költővel szegényedett az ország.

A cikk eredeti megjelenése: 2011. 11. 18. www.nembulvar.hu

Petőfi Barguzinban

1989. július 18-án a Morvai Ferenc vezette magyar-szovjet-amerikai expedíció meglelte Petőfi Sándor földi maradványait a Bajkál-tó körzetében, Barguzinban – közölték a szenzációt az akkori lapok.

Petőfi Sándor a magyar irodalom egyik legnagyobb költője: nevét gyakran azonosítják e fogalommal. Akárcsak verseit, ugyanúgy életrajzát is ismeri mindenki, és nemcsak Magyarországon. Petőfi életében mindössze két momentum vita tárgya a mai napig: hogyan történt amikor először kinyitotta és amikor utoljára lehunyta szemét. Január 1-jén A rejtélyes Petőfi címmel már megjelent a Nembulváron egy cikk a költő születéséről, így most ezen az évfordulón a haláláról ejtenénk pár szót.

28_5.jpg

Az irodalmi tankönyvekben napjainkban is a következő olvasható Petőfi életrajzának utolsó bekezdésében: 1849. július 31-én a segesvári csatában tűnt el örökre. „Sokféle visszaemlékezés, hír és rémhír szólt sorsáról, azt igazat azonban mindmáig senki sem tudja. Sírjának helye ismeretlen.” – áll Mohácsy Károly tizedikesnek szóló tankönyvében.

Ám volt egy időszak, amikor úgy tűnt, a rejtély megoldódott. Morvai Ferenc vállalkozó és Kiszely István antropológus 1989. júliusában a Bajkál-tó melletti Barguzin egyik temetőjében kiásta egy Petrovics nevű, Petőfi Sándornak vélt száműzött csontjait. Azokat pedig 1991-ben Moszkvából az Egyesült Államokba küldte elemzésre. A hosszadalmas vizsgálatok éveken keresztül találgatásokra adtak okot.

29_4.jpg

A feltáró expedíció egyik tagja, Kiszely István állítása szerint már az első laboratóriumi eredmények azt bizonyították, hogy férfi csontjainak maradványairól van szó. Így ők szorgalmazzák a költő édesanyja, Hrúz Mária sírjának felnyitását, hogy elvégezhessék az esetleges rokonságra fényt derítő DNS vizsgálatot. Ezzel szemben állnak azok a vélemények, melyek szerint nem Petőfi Sándor tetemét találták meg. Az MTI információja szerint 1994-ben a maradvány felkarcsontjából vett minta alapján egyértelműen megállapították, hogy női tetemet vizsgáltak. A hivatalos jelentésben szó szerint az állt: „az az ember, akiből a felkarcsont-töredék származik, nőnemű.” A Magyar Tudományos Akadémia is ezen az állásponton van, szerintük a tudományos vizsgálatok minden kétséget kizáróan megállapították, hogy a barguzini sírban egy női csontvázat találtak.

Akkor hol van Petőfi? Lehet, hogy örök rejtély marad előttünk. Mindenesetre a kialakult Petőfi-mítosz szerves részét képezik a költő életének titokzatos elemei.

A cikk eredeti megjelenése: 2009. 07. 18. www.nembulvar.hu

Sleeping Beauty

Sleeping Beauty, azaz Csipkerózsika. Manapság nagy reneszánszát élik a rajzfilmek élőszereplős változatai, például Hófehérke történetéből idén két film is debütált. És itt van Csipkerózsika! Vagy mégsem?

Talán sokat elárul, hogy a film eredeti címét meghagyták és nem fordították magyarra – csak az angolul beszélők érthetik meg, hogy kiről is van szó. Másrészt a 18-as korhatárra felhívó karika is gyanús lehet a film tartalmát tekintve. Valójában a történetnek vajmi kevés köze van Csipkerózsika mesés életéhez, mindössze annyi közös vonás található a két hősnő között, hogy mindegyikük életében fontos szerepet tölt be az alvás. Nézzük csak, milyen is ez a 21. századi Csipkerózsika!

12_12.jpg

A film főhősnőjét Lucy-nek hívják. Az orvosi karon tanuló egyetemista lány, akinek egyetlen célja, hogy kifizesse a lakása bérleti díját, mivel családjára és barátaira nem számíthat. Súlyos anyagi gondokkal küzd, mivel lakótársa állandóan követeli tőle a lakbért, bliccelnie kell a metrón és ellenőrzi a telefonfülkéket, hátha valaki hagyott visszajárót benne. Megélhetése érdekében számtalan dolgot megtesz: hol egy éjszakai bárban ajánlkozik fel pénzért akárkinek, hol egy zavart férfinek szolgál társaságul fizetség fejében, vagy „tisztességes” munkái közé sorolható, hogy takarít egy étteremben és egy irodában fénymásol. Azonban egy visszautasíthatatlan lehetőséget kap, mely abból áll, hogy nevetségesnek tűnő szexuális játékokban vesz részt: privát partikon meztelenül pincérkedik idős urak előtt. Hamarosan a ranglétrán sikeresen feljebb lép, ami azt jelenti, hogy altató-drogokat kell bevennie, amelyektől álomba zuhan, és amíg alszik, idős férfiak mellébújnak és mindössze ahhoz a szabályhoz kell igazodniuk, hogy „a behatolás tilos”. A kábítószer hatása alatt töltött órák Lucy mindennapjai részévé válnak, azonban egyre kíváncsibb lesz, hogy mi is történik vele, mialatt alszik.

11_13.jpg

A Sleeping Beauty valójában egy ausztrál művészfilm, amely rettentő lassan folyik a képsorról képsorra egyre meghökkentőbbé váló történet során. Számtalan miért és hogyan kérdés vetődhet fel a nézőben, amelyek 101 perc alatt sem válaszolódnak meg. És ez a 101 perc is egy örökkévalóságnak tűnik, mivel a hosszú snittek mellé háttérzenét sem kap a néző. A filmet a szexuális túlfűtöttség, a többértelmű párbeszédek és jelmezt viselő férfiak révén némileg párhuzamba lehet állítani Stanley Kubrick Tágra zárt szemek című alkotásával. Azonban a fő különbség abban áll, hogy Kubrick filmjében egy nagyszerűen felépített történet rajzolódik ki, eljuthatunk A pontból B-be, mire véget ér a film. Mindez a Sleeping Beauty-ról nem mondható el.

13_11.jpg

Azonban az egyértelmű, hogy a film középpontjában a női kiszolgáltatottság áll és erről szeretne valamit elmondani az első filmjét készítő rendezőnő – csak az már nem igazán derül ki, hogy pontosan mit is. Néha végletekig szarkasztikusnak hat a történet, hirtelen átcsap drámába, majd irónia vegyül belé, aztán jön egy Kubrick-párhuzam… A legnagyobb probléma talán az, hogy a rendező túl sokat bíz a néző fantáziájára, így túl sok űr keletkezik a történetben, amelyet a közönség vagy meg akar tölteni tartalommal, vagy nem. Nem meglepő módon a filmet csak művész mozikban vetítik és kizárólag 18 éven felülieknek ajánlott megtekintése.

 

Sleeping Beauty

Rendező: Julia Leigh

Főszereplő: Emily Browning

Forgalmazó: ADS Service Kft.

A cikk eredeti megjelenése: 2012. 08. 16. www.nembulvar.hu

Brecht színháza

54 éve halt meg a híres drámaíró, a huszadik századi színház megújítója, Bertolt Brecht, akinek olyan, a mai napig nagy sikerrel játszott művek tartoznak nevéhez, mint a Koldusopera vagy a Kurázsi mama és gyermekei.

Bertolt (Eugen Berthold Friedrich) Brecht a bajorországi Augsburg városában született 1898. február 10-én. Gazdag polgári családból származott, apja egy papírgyár főrészvényese és igazgatója volt, így fia számára biztosítani tudta a kitűnő nevelést. Brecht már gyerekkorában is szívesen verselt, első kötete tizenhat éves korában jelent meg. Okos, de nyughatatlan természet volt, hiszen a tanulás érdekelte, de az iskolai fegyelem korlátait már nem bírta elviselni. Miután sikerült átvészelnie a reálgimnáziumot,1917-ben a müncheni orvosi egyetemen folytatta tanulmányait. A háború végén behívták katonának, s orvostanhallgatóként egy katonakórházban szolgált.

5_12.jpg

Első drámáját, a Baalt, mely még magán viseli a kor expresszionista stílusjegyeit, 1918-ban írta.1921-ben abbahagyta egyetemi tanulmányait és Otto Falkenberg müncheni kamaraszínházánál lett dramaturg. Egy évvel később feleségül vette Marianne Zoff színésznőt, akitől később elvált és 1928-ban Helene Weigel színésznővel házasodott össze, akivel élete végéig együtt élt.

A világhírnevet az 1928-ban bemutatott Koldusopera című zenés dráma hozta meg számára, melynek zenéjét Kurt Weill szerezte. A Koldusopera hőse, Macheath - az egyik népszerű magyar fordításban Bicska Maxi - nagystílű, profi bűnöző és bandavezér, aki szakmájának olyan „köztiszteletben álló” mestere, mint akármelyik tekintélyes polgár vagy üzletember a maga mesterségének. A Koldusopera kihívóan pimaszul és maradandó érvénnyel hirdeti a polgár leplezett és a bűnöző nyílt rablásának lényegi azonosságát, és ez részben azoknak az ironikus dalbetéteknek köszönhető, amelyek egyrészt az „opera”-jelleget parodizálják, másrészt a történtek csúfondáros-keserű tanulságait fogalmazzák meg.

4_20.jpg

Brecht és Weill együttműködésének legsikeresebb darabja a Lipcsében 1930-ban, majd Berlinben 1931-ben bemutatott náciellenes musical, a Mahagonny városának tündöklése és bukása. 1930–1933 között Brecht Berlinben élt, és tandrámáinak gyűjteményén, illetve az epikus színház elméletének megfogalmazásán dolgozott. Miután 1933-ban Hitler hatalomra jutott, először Ausztriába, majd Svájcba, Dániába, Finnországba, Svédországba, végül az Egyesült Államokba emigrált, Santa Monicában telepedett le. Hazájában írásait és darabjait betiltották. Az emigrációban is folyamatosan írta náciellenes drámáit.

Legjelentősebb drámáit azonban a háború ideje alatt írta. A Galilei élete című tandrámában a tudósok felelősségét vetette fel. A Kurázsi mama és gyermekei című, a 30 éves háború idején játszódó történelmi drámájában azt bizonyítja, hogy a háborúkon valójában senki nem nyerhet. A szecsuáni jólélek című művének hősnője, a segítőkész Sen Te vagyonhoz jut, és rá kell jönnie, hogy ha jót akar cselekedni, akkor ahhoz kíméletlennek is kell lennie. A kaukázusi krétakör című drámájában, mely nem sokkal a háború vége előtt, 1945-ben készült el, az anyaságért vetélkedő két asszony bibliai történetét dolgozta fel.

3_20.jpg

Brechtet 1947-ben Amerika-ellenes tevékenységgel vádolták, ezért visszatért Európába, feleségével előbb Zürichben töltöttek egy évet, majd 1949-ben az NDK-ban, Kelet-Berlinben telepedtek le. 1949-ben Berlinben megalapította saját színházát, a Berliner Ensemble-t, melyet feleségével együtt vezetett. A színház igazgatása és rendezése mellett megírta a Kis organon a színház számára című átfogó színházelméleti tanulmányát. Brecht nagy hatású színházelméleti munkásságának középpontjában az epikus színház eszménye áll. Az epikus színház törekvése, hogy a néző érzelmi bevonódásának, a szereplőkkel való azonosulásának helyébe a racionális önvizsgálatot, a színpadi történésekre való kritikus reagálást állítsa. E célok érdekében Brecht elidegenítő effektusoknak nevezett dramaturgiai és színpadi eszközöket alkalmaz, melyek ráébresztik a nézőt, hogy amit lát, az csupán a valóság reprezentációja, nem maga a valóság. Ilyen eszközök a közönség közvetlen megszólítása, a dalbetétek alkalmazása, a helyszín és a jelenetek tartalmának jelzésére szolgáló feliratok stb. Brecht 58 éves korában, 1956. augusztus 14-én halt meg Berlinben.

A cikk eredeti megjelenése: 2010. 08. 14. www.nembulvar.hu

A rejtélyes Petőfi

Petőfi Sándor a magyar irodalom egyik legnagyobb költője. Akárcsak verseit, ugyanúgy életrajzát is ismeri mindenki. Petőfi életében mindössze két momentum vita tárgya a mai napig: hogyan történt amikor először kinyitotta és amikor utoljára lehunyta szemét.

Az irodalomkönyvekben, lexikonokban és minden hivatalos forrásban az olvasható, hogy 1823. január 1-jén Kiskőrösön született Petrovics István mészárosember és Hrúz Mária egykori cseléd és mosónő első gyermeke, Petrovics Sándor, aki később Petőfire módosította családnevét. Az anyakönyvi kivonat szerint a kiskőrösi evangélikus templomban 1823-ban legelőször megkeresztelt gyermek neve Alexander Petrovics. A születési helyét nem tartalmazza az irat, viszont ez nemcsak az ő esetében volt jellemző. Akkoriban a nők családi házuk tiszta szobájában szültek és a legközelebbi templomban keresztelték meg a gyermeket. Csak azt jegyezték fel az anyakönyvekben, ha a gyermek más településről érkezett és Petőfi esetében ez nem történt meg. Így mi sem bizonyítja jobban, hogy Kiskőrösön látta meg a napvilágot január elsején.

25_6.jpg

A költő születésének helyszínéről dátumáról legendák keringenek. Az elfogadott álláspont szerint a kis Petőfi annyira gyöngécske volt, hogy a bába is csak pár órát jósolt neki, így azonnal megkeresztelték. Petőfi egyik ismert romantikus elbeszélő költeményében, Az apostolban a főhőst bevallottan magáról mintázta és Szilveszter is Újévkor született. Egyesek viszont vitatják a január elsejei időpontot. Ugyanis nem minden esetben azon a napon keresztelik meg a gyermeket amelyiken született. Petrovicséknak saját tulajdonban lévő házuk volt Szabadszálláson és Kiskőrösön csak béreltek egy mészárszéket. A kor szokásai szerint semmi nem indokolta volna, hogy másik városba menjen szülni Hrúz Mária. Szabadszálláson nem volt evangélikus templom és egy gyöngécske gyermekkel nem biztos, hogy útnak indultak volna a téli hidegben születése napján. Ezért valószínűsíthető, hogy a valóságban 1822. decemberének valamelyik utolsó napján született Szabadszálláson Petőfi.

Kutatók szerint Petőfi mindig Szabadszállást nevezte szülővárosának és rokonai is alátámasztották e feltételezést. Közeli barátainak elárulta, hogy papírjaival és a köztudattal ellentétben december 30-án született. Miért tévesztette volna meg az embereket Petőfi? A kutatók erre is találtak magyarázatot. Az európai folklór szerint aki Szilveszter éjszakáján született, az a szerencse gyermekének tekinthette magát. Petőfi is ismerhette ezt a hagyományt és romantikus lévén fokozott jelentőséget tulajdonított neki. A másik magyarázat amiért keresztelése dátumát születésének is vallhatta pedig az, hogy felesége is így tett. Szendrey Júlia 1828. december 29-én született és január 1-jén keresztelték. Viszont mindketten azt vallották, hogy egy napon születtek.

26_6.jpg

Mindenesetre a hivatalosan elfogadott verzió szerint Petőfi Sándor 1823. január elsején Kiskőrösön született és az iratok is alátámasztják e feltételezést. A sok találgatás kissé mítikussá teszi Petőfi életét, de semmiképpen sem von le költő értékéből, hiszen nem ez a lényeg. Ahogy Illyés Gyula fogalmazott Petőfivel kapcsolatban: "Egy nagy író attól kezdve nagy író, amikortól fogva állandóan jelen van nemzete eszmevilágában... A Szeptember végént nem lehet lebontani, téglánként kihordani a nemzet tudatából. Vannak szellemi művek, amelyek úgy hozzátartoznak egy országhoz és olyasféleképp működnek benne, akár egy vízesés, mely erőművet hajt."

A cikk eredeti megjelenése: 2009. 01. 01. www.nembulvar.hu

Szendrey Júlia élete

142 éve ezen a napon halt meg Szendrey Júlia, aki Petőfi Sándor feleségeként vált halhatatlanná.

Szendrey Ignác gazdatiszt leánya 1828. december 29-én született Keszthelyen. A Festetics-birtokról a Károlyi család erdődi uradalmába költözött a Szendrey família. Júlia itt élt 1838-ig, amikor a mezőberényi Wenckheim-kastélyban működő leánynevelő intézet tanulójává vált. 1840 és 1844 között Pesten folytatta tanulmányait, majd visszatért Mezőberénybe.

9_15.jpg

Szendrey Júlia az úrilányok nyugodt-nyugtalan életét élte ekkortájt. Schöpflin Aladár így fogalmazott: „nyugodtan, mert egyszerű, világos perspektíva állt előtte: falusias érdekek, konszolidált helyzetű család, nagykárolyi, szatmári, debreceni mulatságok, apró flirtök, könyv vagy kézimunka melletti ábrándozások, aztán házasság valami derék, rendezett viszonyok között élő fiatalemberrel, jobbfajta gazdatiszttel vagy közepes birtokossal, a házasságba eseménytelen élet, melynek csendjét gyakori gyereksírás teszi még csendesebbé. Nyugtalanul, mert benne is benne volt a kor romantikus álma, valami imaginárius szép és nagy élet után való vágy, az a méreg, amelyet George Sand oltott bele a kor izgékonyabb asszonyaiba.”

1846. szeptember 8-án a nagykárolyi megyebálon találkozott egy vándorszínész költővel, akibe első látásra beleszeretett. Az érzés kölcsönösnek bizonyult. ”Ez időtől számítom életemet, a világ lételét, azelőtt nem voltam én, nem volt a világ, semmi sem volt; akkor lett a nagy semmiségben a világok milliója és szívemben a szerelem. Mindezt Juliskámnak egy pillantása teremté” - fogalmaz egy Petőfi-levél. ”Én csak mióta te szeretsz, kívánnék tündökölni, vágynék a legjelesebb lenni a világon, vágynék istennő lenni, csak hogy te mondhatnád az embereknek: e hölgy, kit csudáltok, kit ti imádtok, e hölgy enyém! Én bírom e hölgy örök szerelmét.” - Szendrey Júlia leánykori naplójából.

Szendrey Júlia a költő legfontosabb múzsája lett, hozzá írta többek között a Nem csoda, ha újra élek, később a Reszket a bokor, mert…, a Szeptember végén, a Minek nevezzelek? és az Itt van az ősz, itt van újra című verseit. Júlia apja nem nézte jó szemmel szerelmüket, hiszen számára az akkori alszolgabíró, aki szintén udvarolt lányának, megfelelőbb vő lett volna. Mégis miért egyezett bele a házasságba? Ady Endre teóriája szerint: „De bizony én úgy érzem, hogy az öreg Szendrey okosan zordoskodott és komédiázott, már azért is, mert abban az időben a komédiázás volt az őszinteség divatos formája. Gondolta az öreg Ignác úr: ez a leány így is, úgy is bolondot fog csinálni, összekerült egy másik bolonddal, ez a legokosabb megoldás. Legyenek egymáséi, hozomány se kell, támogatás sem, lelkiismeretesség sem, az övék lesz, hála istennek, mindenért minden felelősség.”

10_12.jpg

Megismerkedésük első évfordulóján házasodtak össze Erdődön. Az ifjú pár a szülőktől semmilyen támogatást és hozományt nem kapott, ennek ellenére meg tudták teremteni saját otthonukat. Mézesheteiket Koltón töltötték, aminek emlékét több Petőfi-vers őrzi. Március 15-én Szendrey Júlia varrta és tűzte Petőfi Sándor mellére a később ismertté vált kokárda első példányát, amit a párizsi trikolór mintájára készített. Petőfi naplójában olvasható, hogy felesége ezen a napon piros-fehér-zöld főkötőt varrt magának, miközben ő a Nemzeti dalt írta. Egyetlen gyermekük, Zoltán 1848. december 15-én született meg.

Petőfi Sándort 1849-ben látta utoljára felesége. Halálhíre után Kolozsváron, majd apjánál, Erdődön élt, és megpróbált információkat szerezni férjéről. Még le sem telt az egy év gyászidő, amikor 1850-ben Horvát Árpád történész felesége lett, később három gyermekük született. Második házasságát országos felháborodás kísérte, Arany János ezek után írta meg A honvéd özvegye című művét.

1856-ban Magyarországon Andersen meséi először nyomtatásban Szendrey Júlia fordításában jelentek meg (például A császár új ruhája és a Rendíthetetlen ólomkatona). 1866-ban férjétől különvált. Pesten egy Horánszky utcai házban halt meg 1868. szeptember 6-án. A Kerepesi temetőben közös sírban nyugszik első férje szüleivel és Petőfi Istvánnal, Sándor öccsével. Annak ellenére, hogy Horvát Árpád feleségeként halt meg, Szendrey Júlia sírjára azt vésték fel: „Petőfi Sándorné, Szendrey Júlia, élt 39 évet.”

A cikk eredeti megjelenése: 2011. 09. 06. www.nembulvar.hu

Csinszka szerelmei

Boncza Berta Ady Endre feleségeként vált halhatatlanná, ám azt már kevesebben tudják, hogy Csinszka életében korának más jelképes alakjai is fontos szerepet játszottak.

Boncza Miklós országgyűlési képviselő, erdélyi földbirtokos, ügyvéd közel 50 éves korában vette feleségül saját nővérének leányát, az alig 22 éves Török Bertát - környezete nem kis megbotránkozására. Gyermekük, Boncza Berta az erdélyi Csucsán született 1894. június 7-én – ám az asszony gyermekágyi lázban meghalt. Boncza Miklós leányát svájci nevelőintézetben taníttatta. Hazatérve a hatalmas Boncza-kastélyban töltötte napjait, atyja szigorú felügyelete alatt. A szigor azonban nem érinthette az érzékeny kamaszlány ábrándjait, amelyekben az olvasott versek, regények hatására a szerelem, a szenvedély, a romantika nyert igen nagy teret.

5_18.jpg

A nővé serdülő Berta legmerészebb álma volt, hogy Szendrey Júliához hasonlóan ő is híres költőfeleség lesz. Az ügy érdekében meg is tette, amit tehetett, az ifjú író Tabéry Gézát ostromolta leveleivel, eredménytelenül. A csalódás után Adynak írt rajongó leveleket, verseket is küldött neki. A Léda-szerelemből épphogy kilábaló, a magát féktelen élvhajhászásba vető költő kezdetben hűvös távolságtartással viszonozta az érdeklődést, de Berta egyre sűrűsödő, egyre bizalmasabbá váló levelei végül megtették a hatást.Egyes források szerint Ady a lumpolást, az alkalmi nőket megunva otthonra, feleségre vágyott, és Csinszka szerelme kapóra jött neki. 1914-ben át is ruccant Csucsára: a költő magát tréfásan Csacsinszky lengyel grófnak adta ki, Berta pedig Csacsinszka, becézve Csinszka lett.

Boncza Miklós igen rossz szemmel nézte, hogy lánya választottja nemcsak rosszhírű, de immár megtört, beteg ember, aki ráadásul az alkohol rabja. Minden, mitől féltette leányát Boncza Miklós, az Adyban megtestesült. De nem ő volt az egyetlen "gyenge láncszem". Az Ady család soha sem tudta elfogadni az ifjú asszonyt: Ady édesanyja féltékenyen figyelte menyét, míg Bandi testvére, Ady Lajos a költő haláláig megkeserítette a pár életét.

Csinszka kamasz álmai váltak valóra, mikor Ady megkérte a kezét. Árvaszéki engedéllyel 1915. március 27-én Budapesten megtartották az esküvőt, majd Csucsára költöztek, a kastély mellett álló kis házba. Csinszka odaadással ápolta férjét, aki cserébe szerelmi lírájának legszebb, gyengéd melegséget sugárzó darabjait írta hozzá (Őrizem a szemed, Ceruza-sorok Petrarca könyvén, Vallomás a szerelemről, Akkor sincsen vége, De ha mégis?, Egy háborús virágének). 1917 januárjában meghalt Boncza Miklós, és az év őszén Ady és Csinszka beköltözött a tőle örökölt budapesti lakásba. Csinszka lelkesen látott hozzá új otthonuk berendezéséhez, de Ady ekkor már súlyos beteg volt, és 1919. január 27-én meg is halt.

6_18.jpg

Csinszka alig 17 éves volt, mikor megírta első levelét Adynak; alig 21, mikor hitvese lett, és alig 25, mikor már férje ravatalánál állt a Nemzeti Múzeum előcsarnokában. Múzsa akart lenni, de a "nemzet özvegye" nem. Ekkor kereste fel Babitsot."Olyan volt, mint egy drága kisfiú és sohse lesz már, mint kisfiú, nékem.” "Félénken és szívdobogva jött, mint egy kisdiák; egy nagy mappa volt a hóna alatt - mert azzal az ürüggyel jött, hogy a rajzait akarja megmutatni."  - írta Babits Csinszkáról. Alig egy hónappal Ady halála után születtek a fenti sorok: akkor történt ugyanis, hogy Csinszka egy borongós februári napon Babits lakására érkezett. Babitsot kissé feszélyezte, hogy röviddel a nagy költő halála után az özvegyével kapcsolatba bonyolódjon: kettős helyzetbe került, befejezni nem akarta, de folytatni nem merte. Egy nap levelet kapott Csinszkától: férjhez ment a kor egyik legtehetségesebb, legsikeresebb festőjéhez, Ady és Babits közös barátjához (később a költő is nőül vette  Török Sophiet).

Csinszka 1920-ban kötött házasságot Márffy Ödönnel, aki tizennégy évi házasságuk alatt portrék, aktok, jelenetek sorát festette róla. E frigy végre anyagi biztonságot és társadalmi megbecsülést hozott Csinszka számára. Még nem volt negyven éves sem, amikor már a halál, az elmúlás gondolata foglalkoztatta. Mintha csak rendelésre történt volna: egy vacsora alkalmával élettelenül bukott az asztalra. Többet nem tért magához, néhány nap múlva agyvérzésben meghalt a kórházban 1934. otóber 24-én. (Babits külföldön értesült Csinszka halálhíréről, nagyon megsiratta: hagyatékából egy fájdalmas vers került elő, melynek címe nincs, csak feleségének egy megjegyzése: "kelt, 1934 novemberében, mikor Cs. haláláról értesült a költő.""Miért faggatnak a holtak,kik élve némák voltak?Miért hangos a halál?miért van, ami nincsen? miért fáj, ami mindegy?")

Csinszka szerepe, egyénisége máig sok vitára ad okot. Saját költeményei, amelyek a Csinszka versei című kötetben jelentek meg, a kritika szerint halvány Ady-utánérzések, viszont az Életem könyve című memoárja, és az Adyval folytatott levelezése az Ady-kutatás alapvető forrása. „Csinszka nem a saját verseiből él igazán, hanem azokban az örök poémákban él, melyek általa születtek akkor, amikor Ady már a halottak élén állott.” (Reményik Sándor)

A cikk eredeti megjelenése: 2010. 06. 07. www.nembulvar.hu

Ady Endréről dióhéjban

„… ha a Lehetetlent nem tudtuk lebírni, volt egy szent szándékunk: gyönyörűket írni.” Kilencvenkét éve halt meg e sorok szerzője, a magyar irodalom egyik legmeghatározóbb alakja, Ady Endre.

1877. november 22-én született Ady Endre Érmindszenten. Nemesi család sarja volt, a költő latin-magyar szakos tanár öccse Ond vezérig vissza tudta vezetni a családfát. Viszont a XIX. században elszegényedett az Ady-família, szinte paraszti sorban éltek.

Ady Zilahon járt református gimnáziumba, ami gyerekkorának egyik legkellemesebb korszaka volt. Ez időben kedvelte meg az olvasást és kezdett el verseket irogatni. Érettségikor csak matematikából és németből kapott jó minősítésű osztályzatot, a többi tárgyból jeles volt. Saját bevallása szerint sosem volt szorgalmas diák, kevés időt töltött tanulással mivel a folyóiratok jobban érdekelték.

3_25.jpg

Édesapja felbuzdulva gyermeke kitűnő jegyei láttán beíratta Debrecenbe jogi egyetemre. Ügyvédet szeretett volna faragni belőle, aki felemeli családját az őt megillető társadalmi szintre. Mindössze Adynak nem tetszett az ötlet és fél év után otthagyta az egyetemet, ugyanis Nagyváradra ment újságírónak.

Ady előbb volt elismert zsurnaliszta, mint sikeres költő. Ekkortájt jelent meg első verses kötete, amiről a helyi kritika elismerően nyilatkozott. Nagyvárad viszont más oldalról nézve is meghatározó volt életében: egy színházi táncosnőtől itt kapott szifiliszt. Mihályi Rozália csókja című novellájában is feldolgozta ezt a témát. Eleinte nem foglalkozott betegségével, csak pár év múlva kezdett súlyosodni az állapota.

Ady életében fordulópontot jelentett, amikor Diósy Ödönné Brüll Adél (akit később Lédának hívott verseiben) belépett az életébe. A Párizsban élő férjes asszony azért kereste fel a tehetséges költőt, hogy meghívja és megismertesse vele a francia kultúrát. Ady hétszer járt a kedvéért Párizsban, amit csak a „szép ámulások szent városának” nevezett.

2_30.jpg

Ady költészetét ekkoriban nem ismerték el: szimbolizmusát érthetetlenségnek, szerelmi verseit erkölcstelennek és magyar sorsról írt verseit hazafiatlannak mondták. Az 1908. január 1-jén induló Nyugat című folyóirat viszont felvállalta Ady személyiségét és élete végéig a lap főmunkatársa volt.

Ady önpusztító életet élt: a nappalt átaludta, estétől reggelig kávéházakban vagy vendéglőkben ücsörgött művész barátaival. A bohém éjszakai élet, a sok alkohol, az erős altatószerek és a szifilisze miatt 1909-től fürdőhelyi kúrákra és szanatóriumi kezelésekre szorult. Ady hivatalosan budapesti lakos volt, de úgy élt ott, mint egy átutazó vendég: hónapos szobákban, olcsó szállodákban lakott. Egészségének az sem tett jót, hogy állandóan úton volt: hol Lédával utazott, hol kezelésekre járt, hol hazalátogatott anyja kérésére. Az egyetlen konkrétum az volt életében ekkortájt, hogy a karácsonyokat Érmindszenten töltötte.

Ady 1912-ben az Elbocsátó szép üzenet című versével kikosarazta Lédát. A költő sokat javítgatott versén, amíg ennyire kegyetlenné vált. Egy ideje már ’se veled, se nélküled’ kapcsolatban éltek, és Ady ezt látta a legmegfelelőbbnek, amivel véglegesen lezárhatja a Léda-korszakot.

1_34.jpg

Ezután Adyt elárasztották a szerelmes levelek, de csak egy keltette fel érdeklődését. Bizonyos Boncza Berta írta, hogy az egyik dédszülője Ady volt és meghívja Csucsára a családi kastélyba. Adynak mindig is szívügye volt a családi kapcsolatok ápolása ezért elutazott. Kissé vonakodva ment bele a szerelmi kapcsolatba, mivel Berta még csak húsz éves volt, ő pedig már harminchét és nagyon beteg. De 1915-ben házasság lett belőle. Ady csak Csinszkának hívja verseiben Bertát, ami egy játékos becézésből ered: a költő magát Csacsinszkynek, szerelmét pedig Csacsinszkának szólította. A szerelmük egyik legszebb emléke az Őrizem a szemed című vers.

Csinszka az esküvő után nem sokkal örökölt egy pesti lakást és beköltöztek. Adyt már Csucsán is megviselte az első világháború de a fővárosban még inkább. Háborúellenes verseit nem jelentették meg és ez még jobban fájt neki.1918-ban agyvérzést kapott, ami főként a beszédközpontjára volt hatással. Innentől fogva csak akadozva és dadogva tudott beszélni. Az évvégén már a szellemi leépülés jelei is látszottak rajta. Decemberben tüdőgyulladást kapott, szanatóriumba került és ott halt meg 1919. január 27-én. A nemzet halottjaként temették el.

A cikk eredeti megjelenése: 2011. 01. 27. www.nembulvar.hu

süti beállítások módosítása