Kultúra minden mennyiségben

KultúrSokk

KultúrSokk

A sötét lovag – Felemelkedés

2018. május 20. - Péntek Tünde

Batman visszatért egy utolsó csata erejéig: a trilógia záródarabja már a magyar premier előtt hírhedté vált, mivel a denveri bemutatón egy gázmaszkos férfi 12 nézőt ölt meg, 59 embert megsebesített fegyverével. Mindennek ellenére mégis moziba merészkedtünk, a látogatás pedig nem volt hiábavaló.

A legutóbbi Batman film nyolc év kihagyással veszi fel a történet fonalát Gotham városában. Bruce Wayne-ből egy megkeseredett remete lett, Batman vele együtt önkéntes száműzetésbe menekült. Azonban egy Bane nevű, különös álarcot viselő, a város csatornáiban rejtőző zsoldos át kívánja venni az uralmat Gotham polgárai felett. Ráadásul felbukkan egy macskajelmezes betörő is, aki Bruce Wayne életét is bonyolítja. Ezt már Batman sem nézheti tétlenül, így újra akcióba lendül a rég nem látott szuperhős.

b1_1.jpg

Mindezen felül a 165 perces film sok meglepetést és izgalmat tartogat. Az előző két epizódhoz hasonlóan kellően sötét légkör fogadja a nézőt és realisztikus köntösbe bújtatják a történetet, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne, hogy a szuperhősök akármikor megmenthetik életünket. Az újabb Batman filmek kapcsán az az érzésünk támadhat, hogy talán a denevérember kezd egy kicsit kiöregedni, mivel mindhárom részben különösen meggyűlik a baja ellenfelei elpusztításával. A Felemelkedésben szinte lehetetlen küldetésnek tűnik, hogy a sántikáló és őszülő halántékú férfi a jelmez alatt képes legyőzni az elemi gonoszságot megtestesítő és ereje teljében lévő Bane-t. Így a záróepizódban a legkilátástalanabb a harc Gotham megmentéséért és Batman mindenhatóságát vagy örökéletűségét sem tudjuk már készpénznek venni.

b2_1.jpg

A korábbi részekhez hasonlóan ezúttal is az immár Oscar-díjas Christian Bale formálja meg Batmant, akin a sminkeseknek köszönhetően jócskán meglátszik a történetben eltelt nyolc év. Batman karakterében az a különleges, hogy a film közben nemcsak fizikai, hanem komoly lelki megpróbáltatásokon is keresztülmegy, valójában önmagát kell megtalálnia ahhoz, hogy legyőzhesse ellenfelét. Így rendkívül lényeges, hogy egy olyan színészre osszák a főszerepet, aki az akció mellett drámai szerepekben is otthon van – Bale pedig nagyszerű választásnak tűnik már a legelső Batman filmje óta. A Macskanő szerepében Anne Hathaway-t láthatjuk, aki üdítő színfoltként tűnik fel a trilógia zárórészében, egyértelműen jót tett a film hangulatának az újabb karakter. Ráadásul Macskanő neve is úgymond tisztára lett mosva, mert a Halle Berry-féle legutóbbi alkotás óta eléggé lecsökkent a reputációja. A mellékszerepekben régi ismerősként feltűnik Michael Caine (akinek az eddigi legnagyobb szerep jut a Batman filmnekben) és Morgan Freeman, az elvetemült gázálarcost a szinte felismerhetetlenségig elmaszkírozott Tom Hardy formálja meg és Marion Cotillard is felbukkan egy gazdag üzletasszony szerepében.

b4.jpeg

A rendező, Christopher Nolan a Felemelkedéssel saját karrierjének csúcsára ért és egyértelműen kialakult a Nolan–stílus, melynek útját már az Eredettel elkezdte kitaposni. Több párhuzam és hasonlóság fedezhető fel az Eredet és a Felemelkedés között – ráadásul csak rá kell nézni a szereplőgárdára és megállapítható, hogy már csak a színészek alapján is mekkora az átfedés. Remélhetően ez a bevált Nolan-csapat még több hasonlóan jól sikerült alkotással örvendezteti meg a nézőket. Annak ellenére, hogy a rendező kijelentette, hogy nem akarja tovább folytatni a Batman filmeket, mégis annyira nyitva hagyta a történetet, hogy akár egy folytatás is belefér.

b3_1.jpg

A sötét lovag – Felemelkedés (The Dark Knight Rises)

Rendező: Christopher Nolan

Főszereplők: Christian Bale, Tom Hardy, Anne Hathaway, Marion Cotillard, Michael Caine

Forgalmazó: InterCom

A cikk eredeti megjelenése: 2012. 08. 26. www.nembulvar.hu

Éjsötét árnyék

Az aktuális trendekhez kapcsolódóan újabb vámpírfilm került a mozikba – azonban a vérszívó téma senkit se tántorítson el, mivel Tim Burton és Johnny Depp vicceskedő keze van a dologban.

Tim Burton rendező és Johnny Depp színész párosa az Ollókezű Edward című korszakalkotó műben alapozódott meg. Ezután elválaszthatatlanokká váltak és olyan sikerfilmek követték egymást, mint az Ed Wood, Az Álmosvölgy legendája, Charlie és a csokigyár, Sweeney Todd – A Fleet Street démoni borbélya illetve Alice Csodaországban. 2012-es közös munkájuk gyümölcse az Éjsötét árnyék, amely egy vámpír szocializálódását mutatja be az 1970-es évekbe, akinek kiesett kétszáz esztendő. Nyilvánvalóan az alapszituáció is némi humorra enged következtetni, amely Tim Burton stílusban gyakran nem kíméli a rekeszizmokat.

 e2_2.jpg

Az Éjsötét árnyék aktualitása több síkon megragadható. Egyrészt a már többször említett vámpíros témaválasztásnak köszönhetően. Viszont az Alkonyat sorozat és társaival ellentétben ezúttal nem tudunk meg eget rengető újdonságokat a vámpírokról: főhősünk koporsóban alszik, füstöl a napsütéstől, néha heves, viszont annyira kifinomult prototípus, aki nem szomjazik hús-vér családtagjaira, ráadásul egy jedit megszégyenítő módon tudja kézmozdulataival manipulálni az emberek gondolatait. Tim Burton tehát összegyűjtött mindent, amit az utóbbi időkben megtudhattunk a vámpírokról – majd a tőle megszokott stílusban szépen pellengérre állította őket és viccesebbnél viccesebb szituációk kerekedtek ki mindebből. Másrészt a retró korszak újraéledéséhez is volt néhány szava a rendezőnek: a film környezete, zenéje, kosztümjei és emberei mindent felidéztek, amit mai szemmel szeretni tudunk az 1970-es évekből. A recept e téren is hasonló az imént taglaltakhoz, mint a korszak karikatúrájának megalkotása. Ráadásul Tim Burton attól sem riadt meg, hogy a két fő vonulatot egymásnak eressze és vámpírunk közelebbi ismertséget kössön a hippikkel.

e3_2.jpg

Aki ismeri a rendező munkásságát, valószínűleg a mesés elemek is eszébe jutnak a jellegzetes humor mellett. Az Éjsötét árnyék alkalmazkodik ezen elvárásokhoz is, mivel a vámpír főhős mellett van egy gonosz boszorkányunk is, aki mindenféle sötét varázslatot bevetve próbálja elcsábítani a halhatatlanná változtatott szerelmét. (Zárójelben megjegyzendő, hogy Eva Green már Az aranyiránytűben is boszorkányt játszott, csak ott jólelkű volt és kevésbé tűnt megszállottnak – nyilván az ő szerződtetése e szerepre sem a véletlen műve.) Michelle Pfeiffer karaktere is telitalálatnak bizonyul, mivel a színésznőt már láthattuk macskanőként, vérfarkasként, boszorkányként vagy tündérként is korábban – és az Éjsötét árnyék közben ez is egy feszültséget ad, hogy vajon ezúttal milyen alakot fog váratlanul ölteni… A rendező megoldása és ezen gesztusa a színésznő felé pedig zseniális és egyben tiszteletreméltó is. A Burton-filmek megszokott színészei sem maradtak ki a sorból: Johnny Depp vámpírja minden kívánalomnak megfelelt, illetve Helena Bonham Carter is hozta a szokásos formáját – ezúttal narancssárga hajkoronával.

e4_1.jpg

Valójában amiben kicsit hiányt szenvednek Tim Burton utóbbi időben keletkezett alkotásai, az az eszmeiség. Szép és jó végignevetni egy filmet, amely jól kifigurázza a vámpírokat vagy a retró-imádatot, viszont a néző nem gazdagodik számottevő szellemi tartalommal. Ez a tendencia az Alice Csodaországban-nal érte el tetőpontját, miszerint a látvány és a humor háttérbe szorítja azokat az értékeket, amely szerint nemcsak egy Tim Burton karakterjegyeket tartalmazó színvonalas vígjátékról beszélünk, hanem valami többről is. Tim Burton a Nagy hal óta mintha letért volna egy bizonyos ösvényről, viszont az Éjsötét árnyék még mutat némi reményt, hogy talán lesznek még a rendezőnek olyan filmjei, amiken érdemes elgondolkozni is, nemcsak szórakozni. Viszont, szó se róla, szórakozásnak abszolút első osztályú, főleg aki kifejezetten agyzsibbasztó poénokra vágyik!

 e5.jpg

Éjsötét árnyék (Dark Shadows)

Rendező: Tim Burton

Főszereplők: Johnny Depp, Eva Green, Michelle Pfeiffer, Helena Bonham Carter

Forgalmazó: InterCom

A cikk eredeti megjelenése: 2012. 05. 29. www.nembulvar.hu

Alec Baldwin sikertörténete

Ma ünnepli ötvenegyedik születésnapját Alec Baldwin amerikai színész. Eredendően jogásznak készült, mégis napjaink legnagyobb hollywood-i sztárjává vált.

Alexander Rae Baldwin III. 1958. április 3-án született New York-ban, Long Island előkelő városrészében. Édesapja gimnáziumi történelem tanár, édesanyja háztartásbeli. Alec a Baldwin család első gyermekeként látta meg a napvilágot, összesen öt testvére született a későbbiekben: két lány (Beth és Jane) és három fiú (Daniel, William és Stephen). Beth és Jane polgári foglalkozást választottak, de Daniel, William és Stephen színész lett, akárcsak bátyjuk.

ab2.jpg

Alec Baldwin iskoláit Washingtonban és New York-ban végezte. Az egyetemen politológiára szakosodott, de tanulmányait végül dráma tagozaton fejezte be. Már ötévesen szerepelt egy sorozatban és egészen huszonkilenc éves koráig csak tévéműsorokban tűnt fel. Aztán jöttek kisebb mozis mellékszerepek, mint a Dolgozó lányban Melanie Griffith volt szerelme és egyből népszerűvé vált. Jobbnál jobb szerepeket kapott (például Sean Connery partnere volt a Vadászat a Vörös Októberre című filmben.)

ab1.jpg

1991-ben a Fogd a nőt, és fuss forgatásán összeismerkedett Kim Basingerrel. Két múlva újra együtt játszottak a Szökésben című filmben és ezután a leánykérés majd az esküvő sem maradt el. Újabb két évvel később megszületett kislányuk, Ireland Eliesse (akit a családban csak Addie-nek hívnak.)

Innentől a média egyre nagyobb figyelmet szentelt Alec Baldwinnak és Hollywoodban is sikerült megtalálnia a helyét. Ugyanis meghonosított egy olyan szépfiú karaktert, aki akár szerelmi történet hőseként, akár gyilkosként mutatkozik be: annyi bizonyos, hogy a vonzó külső veszélyes alakot takar. Mindenestre ennek annyi hátulütője lett, hogy egyetlen olyan filmben sem sikerült szerepelnie, ami úgy juthatna eszünkbe, mint "Alec Baldwin legjobb alakítása." Legismertebb filmjei közé tartozik Az esküdt, (melyben Demi Moore partnere volt), Bűvölet (Nicole Kidmannal), A vadon foglyai (Anthony Hopkinsszal), A kód neve: Merkúr (Bruce Willisszel).

ab4.jpg

Kim Basingerrel lányukon kívül tizenegy kutyát, hét macskát és egy farkast is neveltek, de ez sem volt elég házasságuk megmentéséhez. Kilenc évnyi együttélés után 2002-ben zajlott botrányos válásuk, amelytől a média is hangos volt: vádaskodás, gyűlölködés, tettlegesség, gyerektartási viták feliratokkal jelentek meg a bulvárlapok címlapjai akkortájt.

Szerencsére napjainkra normalizálódott a helyzet. 2008-ban jelent meg  önéletrajzi könyve A Promise to Ourselves címmel. Manapság Alec Baldwin inkább csak mellék- és szinkronszerepeket vállal, így megnövekedett filmjeinek száma. (Például láthatjuk a Pearl Harbor - Az égi háborúban, Aviátorban, A téglában, Elizabethtownban, A spanom csajában vagy a Derült égből Polly-ban). 2004-ben A szerencseforgatóért "Legjobb férfi mellékszereplő" kategóriában Oscar-díjra jelölték. Emellett karrierje során begyűjtött eddig négy Golden Globe-díjat és hat jelölést, két Emmy-díjat és három jelölést, továbbá az Empire magazin beválasztotta "minden idők száz legszexisebb sztárja" közé.

ab5.jpg

A cikk eredeti megjelenése: 2009. 04. 02. www.nembulvar.hu

Alice Csodaországban

Tim Burton különös hangulatú és látványvilágú filmjeivel az egyik legérdekesebb figura napjaink rendező-órásai között. A jól bevált receptet követve ezúttal is Johnny Deppre és Helena Bonham Carterre osztotta a főbb szerepeket Lewis Carroll klasszikusának adaptálásakor.

Gyermekkorunk egyik kötelező darabja az Alice Csodaországban. Mindenki ismeri a cserfes kislány kalandjait, aki egy beszélő, fehér nyulat üldözve olyan mesés világba keveredik, ahol egy falat sütitől óriások lehetünk és egy korty innivalótól törpeméretűvé válhatunk. E történetet matematikai alapokra építkezve az angol Lewis Carroll álmodta meg: 1865-ben jelent meg az Alice Csodaországban, majd 1871-ben az Alice Tükörországban. 1951-ben a legendás mesegyáros, Walt Disney egy rajzfilmbe összegyúrta a két Alice regényt – így klasszikussá és halhatatlanná vált Carroll álomvilága. Szintén a Walt Disney Pictures-szel közös Tim Burton produkció azonban csak a címében és a karaktereiben egyezik az eredeti mesével: a film a felnőtté válás küszöbén álló Alice-ről szól, aki visszatér gyermekkori álmai színhelyeire és ezúttal is érdekes kalandokba keveredik.

a1_2.jpg

Az Alice Csodaországban tökéletesen passzol Tim Burton eddigi alkotásainak sorába: a rendező specialitása az olyan mesés történet, amelyet kissé sötét, ámde igen látványos környezetbe helyez és mindezt morbid – tipikusan Burton – humorral fűszerez. A rendező a Batman és a Batman visszatér filmekkel vált ismertté, de A majmok bolygója-remake, Ollókezű Edward, Az Álmosvölgy legendája, Nagy hal, Charlie és a csokigyár illetve a Sweeney Todd is az ő kezének munkája. Eddig négy alkotásában osztotta a főszerepet Johnny Deppre, feleségét, Helena Bonham Cartert pedig még több alkotásba meghívta – eme jó szokásán az Alice Csodaországban készítésekor sem változtatott.

a2_2.jpg

A film elején megtudhatjuk Alice-t kiskora óta furcsa álmok gyötrik, amelyek eladósorba kerülésekor sem maradnak abba. Éppen a nagy napon, amikor egy nehéz emésztésű lord megkéri a kezét, észreveszi azt a bizonyos fehér nyulat és utánaered. Így kerül újra Alice Csodaországba: kiderül, hogy minden álma valóság volt, a fehér nyúltól, a beszélő macskán át a kék hernyóig mindenki létezik. Mi több, egy küldetése van: a jóslat szerint ő fogja megdönteni a zsarnok Szívkirálynő uralmát. Kalandjai során pedig a Kalapos, a Hőscincér, az órás nyúl, a nagycsaládos kutya és a Fehér Királynő is segítségére lesznek.

a3_1.jpg

A címszereplő Alice-t a jóformán ismeretlen Mia Wasikowska formálja meg: megjelenésében emlékeztet a fiatal Gwyneth Paltrow-ra. Jó választásnak bizonyult a gyermeki világból kiszakadni próbáló fiatal felnőtt megformálására: egyúttal felfedezhető benne még a kislányos báj és már a kisasszonyos nőiesség is. Emellett a film tetőpontján zajló harcjelenetben még egy kis Szent Johanna utánérzést kapunk tőle, amikor karddal a kezében, tetőtől talpig páncélban megjelenik. Johnny Depp a Kalapos szerepében külsőleg teljesen új alakot ölt, viszont jellegzetes arcjátéka és mozgáskultúrája továbbra sem változik – mondhatni szerencsére. A Kalapos karaktere egy újabb nagyszerű alakítás Depp munkásságában: nincs benne semmi Jack Sparrow, Willy Wonka vagy bármi, amit korábbi emlékezetes szerepeiből emelne át. Helena Bonham Carter mindig meg tud lepni: az ötödik Harry Potter óta éltem abban a hitben, hogy ennél ördögibb már nem lehet – ám Vörös Királynőként még ezt is túl tudta szárnyalni. Rendkívül jól formálja meg a zsarnok uralkodót: amellett, hogy első látásra ijesztőnek és félelmetesnek hat, a felszín alatt mégis ott van az a groteszk Burton-humor, amikor felötlik a nézőben, hogyan bírta a színésznő a jelenetet nevetés nélkül leforgatni.

a7.jpg

Az Alice Csodaországban a korszakalkotó Avatar talán első követője: több mint egy évig készültek a filmhez a 3D-s effektek. Akárcsak az Avatar, Burton filmje is IMAX 3D-s élmény: a látványvilág ezúttal is magáért beszél. A térhatású Csodaország szinte beszippantja a nézőt, az események részeseivé válunk, megfognánk a virágokat, behúzzuk a fejünket, amikor repül egy teáscsésze felénk. Másrészt Burton sosem használt ennyi számítógépes technikát figurái megalkotásához: a törpe és a hatalmas Alice, az óriás fejű Szívkirálynő, megnyúlt testű lovag és a beszélő állatokat még nem is említettük. Mindössze Johnny Depp és a Fehér Királynőt alakító Anne Hathaway alakja nem torzult semmilyen formában – bár a színésznő megjelenése hagy némi kívánni valót maga után: fekete szája és fehér haja kifejezetten rondává varázsolja az amúgy kedves arcú Hathaway-t.

a5.jpg

Az Alice Csodaországban korhatáros lett, tizenkét éven aluli gyermekek csak nagykorú kíséretével nézhetik meg. Ám Tim Burton továbbra is nagyon ért a minden korosztályt lekötő filmek készítéséhez: a gyerekek félelmetesnek és mesésnek találják, a felnőttek pedig látványosnak és humorosnak. Egy bizonyos: mindenki jól fog szórakozni Csodaországban.

 

Alice Csodaországban (2010) – Alice in Wonderland

Forgalmazza: Fórum Hungary

 

A cikk eredeti megjelenése: 2010. 03. 12. www.nembulvar.hu

Dübörög a szív

Nem esünk túlzásokba, ha Meryl Streep-et olyan jelzőkkel illetjük, mint Hollywood királynője. Ő minden idők legsikeresebb színésznője, három Oscar-díjjal és emellett nem kevesebb, mint tizennyolc jelöléssel büszkélkedhet. A neve mindig garanciát jelent a minőségre, még akkor is, ha egy olyan könnyedebb, zenés műfajban mutatja meg magát, mint a Dübörög a szív című filmben.

Meryl Streep igazi kaméleon, játszott már politikust, szakácsnőt, boszorkányt, szerelmes asszonyt – és erre a listára mostani filmjével felkerült a rocker titulus is. A Mamma mia! című többé-kevésbé sikeres musicalben már megmutatta, hogyan tud énekelni, így ebből a szempontból nem okozott meglepetést. A külseje viszont annál inkább, hiszen pontosan úgy néz ki, ahogyan egy idősödő rock-zenészt elképzelünk. Azonban kicsit sem tűnik öregnek ehhez a szerephez, ráadásul simán elhiteti velünk, hogy még élvezi is.

d6.jpg

Jonathan Demme rendezését leginkább úgy határolhatnák körül, hogy egy zenés-érzelmes, helyenként drámázó, ámde szórakoztató történet - tehetséges színészekkel. „Egy igazi amerikai lány vagyok!” – ezzel indít Meryl Streep (azaz Ricki) egy lerozzant kocsma színpadán. Ricki különböző gitáralapú slágereket és átdolgozott frissebb popdalokat énekel a bandájával, míg három felnőtt gyermeke (Mamie Gummer, Sebastian Stan, Nick Westrate) és ex-férje (Kevin Kline) tőle több ezer mérföldre éli már régen a hétköznapjait. Ricki csak egy elhalványuló arc maradt a régi családi fotókon, ám mégis szükség lesz rá, amikor lányát elhagyja a férje, és depresszióba esik. Ricki tornádóként érkezik a konszolidált család életébe, felforgatja volt férje és annak felesége békés életét.

d2_1.jpg

Abból szempontból érdekes a film, hogy a nézőnek alkalmanként az a benyomása támadhat, hogy Amerikát nézi, de ezúttal valahogy belülre került és nemcsak a nagy lehetőségek hazáját látja – hanem azt is, ami azon túl következik. Benne van egy valamikor tündöklő generáció végnapjainak bemutatása, van benne valami nosztalgikus a rock’n’roll életérzésről, és ízelítőt kapunk az amerikai család intézményének kritikájáról is. A színészi játékok minősége, a jelenetek ritmusa, és az ízléses humor mind a film előnyére szolgálnak. Meryl Streep anyai és a rock’n’rollos identitása, sziporkázó jelenléte és játékos személyének őszinte villanásai jól illeszkednek a rendező által megkoreografált családi drámába. Ráadásul ennél jobban sosem működött a vásznon anya és lánya kapcsolata, hiszen Meryl Streep valóban Mamie Gummer édesanyja. Nem esett messze az alma a fájától, Gummer nemcsak külsőleg hasonlít édesanyjához, de valamelyest tehetségét is örökölte. Közös játékuk a film legnagyobb erőssége, gyakorlatilag elviszik a hátukon az egész alkotást.

d5.jpg

Ha végignézünk a rendező eddigi pályafutását, akkor bizony meglepődünk. Jonathan Demme nevéhez fűződik a Philadelphia – Az érinthetetlen,  és A bárányok hallgatnak is. Habár  a zene visszatérő elem minden művében, mégis nehezen találjuk a Dübörög a szív helyét. Oké,  hogy Ricki zenekara rögtön az első jelenetben ugyanazt a dalt adja elő, mint amit A bárányok hallgatnak-ban a kocsijában dudorászik a fiatal hölgy, közvetlenül azelőtt, mielőtt elrabolná Buffalo Bill – de ez így mégis kevés. Illetve 2008-ban Demme már előjött egy filmmel, melyben volt fekete bárány, családi dráma és lagzi: a Rachel esküvője komolyabb hangvételű alkotás, de még így is túlzottan sok hasonlóság fedezhető fel a Dübörög a szívvel összehasonlítva.

d4_1.jpg

Az a furcsa, hogy Jonathan Demme egy igazán megbízható és kreatív rendező, aki lelkes és nagyszerű stábbal dolgozik, viszont megelégedett egy olyan film elkészítésével, amely mellőzi a lényegi izgalmakat, és inkább a nézőket is bevonja az esküvő előkészületeibe, majd a buliba. Persze Meryl Streep még mindig Meryl Streep és egyszer valóban meg lehet nézni ezt a filmet (már csak Meryl Streep rockersége miatt is), de igazából semmi több, láttunk már ennél jobbat is…

 

Dübörög a szív (Ricki and the Flash)

amerikai dráma, 101 perc, 2015 (12)

Rendező: Jonathan Demme

Főszereplők: Meryl Streep, Kevin Kline, Mamie Gummer

Forgalmazó: InterCom

A cikk eredeti megjelenése: 2015. 10. 22. www.nembulvar.hu

Szepesi Nikolett: Én, a szexmániás

Mitől lesz jó egy botránykönyv? Hogy mindenki erről beszél? Bírósági ügy lesz belőle? Netán felháborodást kelt az olvasókban? Az ex-úszónő kicsapongásait bemutató önvallomás minden fenti kritériumnak megfelel.

„Te prűd vagy? Én őszinte.” – ekképp szól Szepesi Nikolett Én, a szexmániás című könyvének szlogenje, amely jóformán minden lámpaoszlopon ott virít. A szürke ötven árnyalata-sorozat egy olyan új trendet indított el a könyvpiacon, miszerint a bestsellereknek bővelkednie kell a jóformán pornográfnak nevezhető erotikus tartalmakkal. Szepesi Nikolett könyve is erre a nyomvonalra épül: úszókarrierjét szexuális életének kontextusába helyezi – amivel közismert sztársportolókat járat le (akiket nem nevez nevén, de felismerhetők leírása alapján).

„Egyébként szexőrültnek is tarthatsz, de ugyanúgy árulónak is. Besúgónak, aki valami megmagyarázhatatlan vágytól vezérelve a szeretőiről vall. A szeretőiről, a hódításairól. Ez a könyv is árulás, a célja pedig, hogy kiteregessem a szennyest.” Szepesi Nikolett arra is rávilágít a későbbiekben, hogy figyelem-felkeltésnek szánja művét és reméli, hogy a szülők is okulnak belőle, akik élsportolói karriert szánnak gyermeküknek.

sz1_1.jpg

„Fiatal vagy, amit tettél, amit végigéltél, meglehetősen durván hangzik, lesznek emberek, akiket sokkol majd, azt fogják mondani rólad, jó nagy kurva vagy. A nimfomániás nők élharcosa. De ne foglalkozz ezzel. Te csak azt tetted, amit ez a kor beléd plántált, te csak éltél a lehetőségekkel. Na, jó, nem csak éltél, kerested, kutattad ezeket a lehetőségeket. Ha most pasi lennél, a legtöbben megveregetnék a vállad, gratulálnának a hódításaidhoz. Casanova lenne a beceneved, vagy Don Juan, így viszont, hogy tangát hordasz és nem bokszeralsót, büdös ribancnak titulálnak.”

Szepesi Nikolett a fenti sorokat szánja úgymond erkölcsi tanulságnak és semmi mást, csak az adott kort – amit többször Facebook-generációnak nevez – hibáztatja életviteléért. (Lábjegyzet 1: nincs ilyen terminus, hogy Facebook-generáció. Lábjegyzet 2: amennyiben az Y és Z-generációra gondolt volna, magát akkor sem sorolhatja a 26 életévével a közösségi oldalakon felnőttek közé, mert az napjaink tinédzserjeit érinti.) Ráadásul a fővárosiakat úgymond feljebb helyezi a vidékieknél, mivel csak egy pesti tudhatja igazán, milyen is a világ közepén élni és feljutni a csúcsra. A kegyelemdöfést pedig azzal adja meg a jóérzésű olvasóinak, hogy álszent dolog a családi kötelék és a tartós párkapcsolat, mert nem erről szól az élet. Mindez éppen elég felháborító, és ekkor még nem is említettem a szinte követhetetlen mennyiségű partnereinek listáját, akikkel együtt töltött kalandjairól részletesen beszámol.

Szepesi Nikolett könyvéről minden tekintetben elmondható, hogy botrányos. Botrányos maga a tartalom, a konklúzió, a szóhasználat, a stílus és a közvetített értékrend. Tudományos megalapozottságára már utaltam a Facebook-generációval, hiszen a szerző arra sem vette a fáradságot, hogy utána olvasson ennek a kornak, amit élete megrontójának tart. Másrészt a szerző műveltségéről is tanúskodik az a kijelentése, miszerint a Pillangókisasszony egy balett. Úgy gondolom, mindennek tükrében mindenki döntse el, hogy érdemes-e időt pazarolnia rá. Mindenesetre azt a célját elérte a dicstelenül eltávolított egykori úszónő, hogy pár pillanatig mindenki rá figyeljen ismét és a pereskedések lavinájának elindításával hírnevet szerezzen - ha már úszóként nem sok maradandót alkotott… Valószínűleg savanyú a szőlő.

 

Szepesi Nikolett: Én, a szexmániás

ISBN: 9789632548340

Kiadó: Ulpius-ház, 2013

A cikk eredeti megjelenése: 2013. 06. 19. www.nembulvar.hu

A magyar operett születésnapja

1860. szeptember 22-én mutattak be először hazánkban magyar nyelven operettet a Pesti Nemzeti Színházban. Offenbach Eljegyzés lámpafényben című művével indult akkor útjára a napjainkig népszerű műfaj.

Az operett egy színpadi, zenei műfaj, tulajdonképpen Mozarttól származik az elnevezés. Az operett szó szerinti fordítása annyit tesz „kis opera” vagy „operácska”. Az operett nehezen összetéveszthető műfaj, nem más, mint egy könnyed dallamvilággal átszőtt (szerelmi) történet, sok humorral fűszerezve. Témája vígjátéki, vidám, komikus, gúnyos elemeket egyaránt tartalmazhat. A cselekmény fonala prózai monológokban és párbeszédekben bontakozik ki, ezekhez kapcsolódnak a zenei tételek (zenekari nyitány, közjátékok, egyszerűbb formálású áriák, dalok, kuplék, együttesek a duettektől a kórusig) és a táncjelenetek, amelyek általában kortárs táncokra épülnek.

A 18. században létrejött daljáték jellegű mű a 19. században váltott irányt és lett a zene nagyvárosi, szórakoztató színpadi műfajává. Már Mozart is szorgalmazta, hogy a zene ne csak a paloták gazdáihoz, hanem mindenkihez jusson el. A forradalom után ezek az elképzelések megvalósíthatóvá váltak, ekkor kapta új nevét az egyik régi zenés színház, az „Opera Comique”. Az operettben a párbeszéd és a zene arányosan oszlik meg, a zene zárt formájú, szerephez jut a játékban a tánc, a finálék nagyvonalúak. A klasszikus operetti szereplőgárda általában a híres „négyesfogatra” épül. Ezek a primadonna, a bonviván, a szubrett és a táncoskomikus. A „primadonna” az első hölgy, akinek szerelme megingathatatlan, és a története a „bonvivánnal” a harmadik felvonásra, minden akadályt legyőzve boldogan végződik.

op1.jpg

Az első operettnek Hervé Don Quijote és Sancho Panza című művét tekintik. Az első nagy operett-komponista Offenbach volt, aki előbb egyfelvonásos, később egész estét betöltő parodisztikus darabjaival aratott sikert. Az első egészestés darabja az Orfeusz az alvilágban volt. Munkássága, hatása a zenés műfaj vizsgálatánál megkerülhetetlen. Művei közül több az operaházak kedvelt repertoár-darabja.

Az operett központja Bécs volt. Ekkor mutatták be Suppé Kollégium és Boccaccio című világhírű darabját. Tanítványa Karl Millöcker (Koldusdiák, Dubarry) sokáig állta a versenyt Johann Strauss-szal, a későbbi ikonnal. Strauss Offenbach inspirációi, tanácsai segítségével lett a műfaj meghatározó zeneszerzője. A bécsi keringőt az operett zenei világába helyezte, legsikeresebb művei a Cigánybáró, Denevér, Egy éj Velencében.

A (bécsi) operett új, fényes korszakát elsősorban Lehár Ferenc és Kálmán Imre művei is fémjelezték. Lehár Víg özvegy című műve Amerikában a Brodway-n is fogalom lett. Kálmán Imre első művének, a Tatárjárásnak és az Obsitosnak is a bemutatója Budapesten volt. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásával a magyar operettet többek között Kacsóh Pongrác, Huszka Jenő, Jakobi Viktor, Brodszky Miklós, De Fries Károly, Szirmai Albert, Ábrahám Pál, Gyöngy Pál, Eisemann Mihály, Lajtai Lajos, Farkas Ferenc, Fényes Szabolcs alkotásai tették (nem egyszer külföldön is) elismertté.

op2.jpg

A Pesti Nemzeti Színházban az első alkalommal Offenbach: Eljegyzés lámpafényben című művét adták elő Feleky Miklós fordításában 1860. szeptember 22-én. Ezzel a darabbal indult útjára magyar nyelven az operett. Az első sikeres, magyar szerzők által alkotott operettet 1885-ben a Népszínház adta elő. Az Eleven ördög című darab szövegkönyvét Deréky Antal színész írta, zenéjét Konti József komponálta. A színpadon az akkori idők legnagyobb sztárja, Blaha Lujza aratott elsöprő sikert, akinek ez volt az első operett-szerepe.

Az operett műfaja a mai napig töretlen népszerűségnek örvend hazánkban, a Budapesti Operettszínház mellett számos más hazai teátrumban játsszák a legismertebb darabokat. Emellett sok külföldi is ellátogat Magyarországra operettet nézni, sőt gyakran hívnak vendégszereplésre is hazai operett-társulatokat, illetve vesznek át előadásokat.

A cikk eredeti megjelenése: 2011. 09. 05. www.nembulvar.hu

Hiltoni luxus a budai várban

1976. utolsó napján egy nagyszabású szilveszteri parti keretében nyitotta meg kapuit a Hilton szálloda a Budai Várnegyedben.

A történelmi belvárosban található ötcsillagos modern szálloda minden generáció igényeinek megfelelően kialakított szolgáltatási palettája egész évben várja Budapest látogatóit, legyen szó akár üzleti útról, pihenésről vagy városlátogatásról. A hotel közvetlenül a Magyar Koronázási Templom (Mátyás templom) és a Halászbástya mellett helyezkedik el. Tömegközlekedési eszközökkel a városközpont illetve a legfontosabb történelmi nevezetességek - mint például a Parlament, az Operaház, a Szent István Bazilika, a Szabadság szobor (Citadella), a Vásárcsarnok és a Hősök tere - nagyon könnyen elérhetők. A Ferihegyi repülőtér 24 kilométerre van a szállodától.

h1_1.jpg

A Hilton név a Kádár-korszak szürkeségében maga volt a megtestesült amerikai álom a magyarok számára. Bár nehezen magyarázható, hogy mit keres a budai panoráma legfrekventáltabb pontján egy amerikai márka. Valójában csak annyi történt, hogy az első ötcsillagos szálloda, az InterContinental megépülése után a világ másik legjelentősebb szállodalánca sem akart lemaradni.  A legenda szerint Kádár János épp az InterContinental teraszán döntötte el tűzijátéknézés közben, hogy az első kelet-európai Hilton a Várnegyedben épüljön.  Ekkor már létezett a Hilton-szerződés, ami három éven át tartó tárgyalások után született, 1968. augusztus 19-én. A leírtak a névhasználatról és a Hilton-sztenderdek megfelelő szintű használatáról szólt, a tulajdonos pedig természetesen a magyar állam maradt.

h3_1.jpg

Talán nem volt még egy olyan építkezés a háború utáni Budapesten, amit annyit kritizáltak volna, mint ezt: egy ország aggódott, hogy tönkreteszi a Várhegy harmonikus sziluettjét, megbontja a régi városképet. A Halászbástya mögött, a hotelnek kiszemelt telken a régi pénzügyminisztériumot elszállásoló jezsuita kolostor és a középkori Domonkos-rendi Szent Miklós-templom maradványai álltak. Miután a II. világháborúban az épületegyüttes kiégett, a templomtorony és a minisztérium copfstílusú falán kívül semmi hasznosítható létesítmény sem maradt. A szálloda tervezésére a Középület-tervező Intézet 1969-ben írt ki belső pályázatot. Mielőtt bármi elkezdődött volna, a telket régészetileg fel kellett tárni, ami majdnem öt évig húzódott.

A szálloda szilveszteri bállal nyitott 1976. december 31-én (aznap, amikor az észak-déli metró első szakaszát is átadták a Nagyvárad tér-Deák tér között). Az első szállóvendég egy pesti kiskereskedő volt, aki már két évvel korábban lefoglalt magának egy szobát. A nyitáskor azonban a 323 szobának a fele sem volt kész, de nem lehetett tovább halasztani, mert a szerződés értelmében komoly kártérítés járt volna a névtulajdonosnak. Az 1200 millió forintból felépült Hiltonban a nyitás idején tíz dollárért (210 forint) lehetett eltölteni egy éjszakát egy normál apartmanban (ma 150 dollár az átlagár), a pest-budai körpanorámát kínáló corner lakosztály pedig 105 dollárba (2190 forint) került. A Hiltonban működött az ország legdrágább luxusétterme (Tower) és éjszakai zenés-táncos szórakozóhelye (Trubadúr).

hh.jpg

A Hilton harminc év alatt sokat változott, kívül-belül többször felújították, az alelnöki lakosztályt fitneszteremmé alakították, csak uszoda nincsen, mert amikor épült, ez még nem számított ötcsillagos sztenderdnek. Ma már a hasonló kategóriájú hotelek között nincs nagy különbség abban, hogy minek kell lennie egy normál szállodai szobában, vagy mikor csatornázzák be a legmodernebb technikát. A Hilton preferálja, hogy a szobában legyen multifunkciós televízió (melyen a vendég nemcsak filmeket nézhet, hanem a számláját is lekérheti), a fürdőben borotválkozó tükör és zenehallgatási lehetőség, az étkezőben pedig egy percen belül töltse ki a pincér a kávét és a narancsdzsúszt.

hhh.jpg

A 322 felújított szoba és lakosztály ideális helyszínt biztosít munkára és kikapcsolódásra egyaránt. Hilton Guest Room Plus és Hilton Executive Plus szobák lélegzetelállítóan szép, panorámás kilátást nyújtanak a Dunára és a belvárosra. A szállodában 299 felújított, tágas Hilton vendégszoba és 23 gyönyörűen berendezett lakosztály várja a vendégeket. A szobákban három ISDN telefonvonal, vezeték nélküli szélessávú Internet hozzáférés, üzenetrögzítő, PC csatlakozás, fürdőszoba, fürdőköntös, rádió, interaktív TV készülék műhold csatornákkal és fizető videó programokkal, mini bár, szobai széf, tea és kávé készítési lehetőség biztosítják az otthon kényelmét. A dunai szobákból lenyűgöző kilátás nyílik a Dunára és a pesti városrészrészre.

A cikk eredeti megjelenése: 2009. 12. 30. www.nembulvar.hu

Az Operaház megalakulása

125 éve nyitotta meg kapuit a Magyar Állami Operaház az Andrássy úton. E jeles évforduló alkalmából elevenítsük fel a magyar nyelvű opera történetét.

Operajátszásunk története több mint 300 éves múltra tekinthet vissza. Magyarországon (akárcsak Franciaországban, Németországban vagy Ausztriában) először főúri kastélyok házi színpadain játszottak német és olasz társulatok operákat. Az első ismert adat 1677-ből való: gróf Forgách Ádám pozsonyi palotájában előadott pásztorjátékról tudósít.

o1.jpg

Magyarországon az opera iránti igény a gazdag főnemesség részéről jelentkezett a 18. század közepén, majd a kevés számú polgári színház is kísérletezik zenés színházi produkciókkal. A színház (benne a dráma, az énekes népszínmű és az opera, majd az operett) iránti érdeklődés azonban csak az 1860-as évektől, a polgárosodás felgyorsulásával növekedett.

A magyar nyelvű operajátszás azonban csak az 1837-ben megnyílt Pesti Magyar (1840-től Nemzeti) Színházban vált rendszeressé. A színház első operabemutatója Rossini A sevillai borbély c. műve volt 1837-ben. A Nemzeti Színház fiatal karmestere, Erkel Ferenc fokozatosan fejlesztette a társulatot és építette ki az operai repertoárt, amelyen Rossini, Bellini, Weber, Auber, Donizetti, Mozart, Cherubini, Meyerbeer és főleg Verdi operái szerepeltek. Erkel legnagyobb érdeme azonban abban állt, hogy ő teremtette meg (előzmények nélkül, szinte a semmiből) a magyar operát. Művei közül a Hunyadi László és a Bánk bán ma is kedvelt műsordarabjai az Operaháznak. Erkel elsősorban az olasz zenéhez vonzódott, ez magyarázza, hogy 1846-tól Verdi csaknem valamennyi operáját műsorra tűzte.

02.jpg

Az 1870-es évektől a zenei magasművelődés országos jelentőségű intézménye, az önálló opera megteremtése is napirendre került. 1884-ben, kilenc évnyi építkezés után, nyílt meg az 1250 férőhelyes neoreneszánsz stílusú palota, Ybl Miklós remeke. „A dal és zene díszes csarnoka” - ahogyan a Vasárnapi Újság nevezte. Az Operaház ünnepélyes megnyitása 1884. szeptember 27-én Ferenc József császár jelenlétében zajlott. Mivel Erkel Ferenc nem készült el István király című operájával, a Bánk bán első felvonását, a Hunyadi László nyitányát és a Lohengrin első felvonását adták elő Erkel vezényletével.

Az Opera a Nemzeti Színháztól megfelelő társulatot, zenekart, énekesgárdát s korszerű repertoárt örökölt, ám a nyugodt művészi munkát éveken át gátolta a főúri-hivatalnoki intendánsok és a magas szakmai színvonalat megteremteni akaró igazgatók közötti konfliktus. Tetézte a nehézségeket az is, hogy az Opera bérletrendszerével, magas helyáraival a ráérő elit kulturálódását szolgálta, a közrendűek eleinte nem tudták megfizetni.

03.jpg

Gustav Mahler rövid idejű karmesterkedése a zenekari és énekeskultúra színvonalának emelkedését hozta. Az Opera vezetői a klasszikus olasz (Donizetti, Rossini, Verdi), francia (Bellini, Gounod, Meyerbeer) és német (Mozart, Beethoven) operatermés színrevitelén kívül a nemzeti opera ügyét is felkarolták. Jóllehet számos hazai szerző alkotását (Egressy Béni, Doppler Ferenc, Bognár Ignác, Kern Leó, Mosonyi Mihály) bemutatták, ám Erkel Ferencnek nem akadt méltó követője: a kor sikeres magyar operája csak nem akart megszületni. Az Operaház a századforduló után is nyitott marad a modern zenei és előadóművészi törekvések iránt. Több évadon át rendeztek nagysikerű Wagner-sorozatot, s a repertoár élére kerültek az új olasz iskola (Puccini, Leoncavallo, Mascagni) operái, valamint Bizet, Massanet, Richard Strauss művei. Az 1910-es évektől azonban - nem utolsósorban a rivális Népopera hatására - az "operaüzem" gyökeres reformokra szorult mind a rendezés, mind a műsorváltozás tekintetében.

o4.jpg

Mint az egyetlen nagylétszámú társulattal rendelkező és kimondottan operákra, balettekre szakosodott színház, a Magyar Állami Operaház az ország kiemelt kulturális intézménye. A dalszínházban, kapuinak 125 évvel ezelőtti megnyitása óta, a leghíresebb ének- és balettművészek léptek fel. Az operatársulat mellett a ház ad otthont a Magyar Nemzeti Balettnek is.

A cikk eredeti megjelenése: 2009. 09. 25. www.nembulvar.hu

A McDonald’s története

Immár huszonöt éve, hogy hazánkban gyökeret vert a nyugati kultúra egyik meghatározó jelensége, a McDonald’s gyorséttermi lánc.

Sokan imádják, és legalább annyian ki nem állhatják. Ám egy biztos, mindenki tudja, miről van szó. Még az ellenlábasok is gyakran csak „Meki”-ként emlegetik. Honnan is indult ez a gyorsétterem-őrület? Nézzünk, csak utána!

Egészen 1948-ig kell visszamennünk, amikor Richard és Maurice McDonald gyorséttermet nyitott a kaliforniai San Bernardino-ban. Két év múlva ezt a koncepciót vásárolta meg Ray Kroc és sorra nyitotta meg éttermeit az Egyesült Államok legkülönbözőbb területein. „Sikerünk mércéje vendégeink elégedettsége” – fogalmazta meg Kroc a McDonald’s éttermek filozófiáját.

m1_5.jpg

Életképesnek bizonyultak az eredeti tervek, mivel jelenleg a világ 119 országában találhatók McDonald’s éttermek, Európa 41 országában csaknem hatezer McDonald’s lakozik. Magyarországon 1986. november 10-én írták alá a terjeszkedésről szóló papírokat és 1988. április 29-én a budapesti Régiposta utcában nyílt meg az első gyorsétkezde. Ekkor még 43 forint volt egy Big Mac, a sajtburger 26 forintba került, a nagy méretű üdítőért pedig 20 forintot kértek. Tulajdonképpen a mai árak huszadáért táplálkozhattunk akkoriban.

m2_5.jpg

Az első vidéki étterem Győrben nyílott 1990-ben. Ugyanebben az évben kezdte meg működését a Nyugati pályaudvar egykori éttermében a McDonald’s, amely az ország legszebben kialakított étterme, de világviszonylatban is híres kellemes légköréről és patinás berendezéséről. Amerikához hasonlóan hazánkban is bővültek az éttermek McDrive és McCafé részleggel. Előbbi a gépkocsiból történő rendelést teszi lehetővé, utóbbi pedig a McDonald’s éttermen belül igényesen kialakított kávézót, cukrászdát jelent.

Napjainkban már a századik Meki átadását is megéltük és 2007-ben a szekszárdi étterem megnyitásával az ország minden megyéjében lehetőségünk nyílik Big Mac-et fogyasztani. Utóbbi szendvics egy felmérés szerint a Mekizők kedvence, 1988 óta a McDonald’s becslése alapján 95 millió darabot adtak el belőle a 600 millió magyar fogyasztónak. És a nagy számok sorába tartozik, hogy a Big Mac még csak nem is a legtöbbet fogyasztott termékük, mivel az a sajtburger.

m4_3.jpg

„Cégünk legnagyobb erőssége vendégeink igényeinek gyors felismerése és kielégítése. Jelmondatunk is méltó a jó vendéglátóhoz: minőség, gyors és barátságos kiszolgálás, tisztaság.” – olvasható a McDonald’s honlapján. „A kiváló minőségű, biztonságos ételek felszolgálásán és a tiszta környezeten túl számos dolog tartozik társadalmi felelősségvállalásunkhoz: ellátjuk vendégeinket az egészséges táplálkozáshoz, valamint a kiegyensúlyozott életmódhoz szükséges információkkal, megbecsüljük, motiváljuk és képezzük alkalmazottainkat, óvjuk környezetünket, takarékoskodunk az energiával, minimalizáljuk a keletkező hulladék mennyiségét, valamint támogatjuk a közösségek számára fontos kezdeményezéseket, és a rászorulókat.”

A fogyasztók megnyerésére a következő három elvet alkalmazzák honlapuk szerint: jól képzett munkatársaik szívélyes, pontos és gyors, kiszolgálást nyújtanak, amelynek elengedhetetlen része a barátságos mosoly; olyan ételeket és italokat szolgálnak fel, amelyeket az emberek rendszeresen és élvezettel fogyasztanak; tiszta, praktikusan kialakított éttermekkel várják vendégeiket.

m3_4.jpg

Emellett jótékonyságból is kiveszi részét az étteremlánc: „A Ronald McDonald Gyermeksegély Alapítvány 1994 óta segít magyar családokon, akiknek súlyosan beteg gyermeke elhúzódó, és az otthontól távol eső kórházi kezelésen esik át. Missziója, hogy a gyógyulási folyamat alatt a gyermekek közelében tarthassa a családtagokat, mivel ez nagymértékben hozzájárulhat felépülésükhöz. Ennek érdekében Budapesten és Miskolcon is működtet apartman házakat, melyeket a családok - az Alapítvánnyal együttműködő gyermek-egészségügyi intézmények ajánlására - ingyenesen vehetnek igénybe.”

A cikk eredeti megjelenése: 2011. 11. 15. www.nembulvar.hu

A Queen Budapesten

Huszonnégy éve ilyenkor még minden bizonnyal Queen-lázban égett Magyarország, hiszen a Magic Tour keretében a világhírű rockegyüttes koncertet adott hazánkban. Freddy Mercury öt évvel később hunyt el, ez volt az utolsó turnéja.

1986. június 7. és augusztus 9. között zajlott a Magic Tour, amely a Queen akkori legfrissebb albumát, az A Kind of Magic-et hivatott népszerűsíteni. A turné során huszonhat európai országban koncerteztek, több mint egy millió ember nézte meg őket. Stockholm, Párizs, Brüsszel, Berlin, München, Zürich, London, Manchester, Köln, Bécs, Barcelona, Madrid mellett július 27-éna budapesti Népstadionban is felléptek.

q4.jpg

A Magic Tour-on a legújabb szerzemények mellett korábbi nagysikerű slágereiket is előadták. Állandó repertoárjuk között szerepelt többek között A Kind of Magic, Under Pressure, Who Wants to Live Forever, I Want to Break Free, Bohemian Rhapsody, Crazy Little Thing Called Love, Radio Ga Ga, We Will Rock You, We Are the Champions és zárásként a God Save the Queen, az Egyesült Királyság hivatalos himnuszának átdolgozása hangzott fel minden helyszínen. Előfordult, hogy néhány fellépésükre különlegességekkel is készültek, és ez a budapesti koncertet is érintette. Ugyanis Freddy Mercury a Tavaszi szél vizet áraszt című népdalt énekelte a 70 ezres közönség előtt, mint elmondta, ezzel szeretné megtisztelni a magyarokat, akik előtt először léphet színpadra. Egy évvel később, 1987-ben megállapították, hogy Mercury HIV fertőzésben szenved, aki ezért elutasította a további koncerteket.

q0.jpg

Freddy Mercury Farrokh Bulsara néven látta meg a napvilágot 1946. szeptember 5-én Zanzibáron, párszi indiai szülők gyermeke volt. Bombay-ben végezte iskoláit, majd az 1964-es zanzibári forradalom elől Angliába menekült. Itt ismerkedett meg Roger Taylorral és Brian May-jel, akikkel megalapították a legendás Queen együttest 1970-ben és John Deacon-nel kiegészülve megjelent első albumuk.  Mercury ötlete volt, hogy Queennek nevezzék el az új együttest, mert tetszett neki a szó kétértelműsége (az angol szlengben női ruhába öltözött homoszexuális jelentése is van), szerinte jól kifejezte az általuk játszani kívánt zene fenséges és bizarr kettősségét.

q00.jpg

Mercury-t fiatalkora óta érdekelte a zene, rajongott az operáért, a The Beatles, John Lennon és Jimi Hendrix nagy rajongója volt. Kedvenc előadóművészei közé tartozott még Liza Minelli és Elvis Presley is. Utóbbi tiszteletére írta a Crazy Little Thing Called Love-ot, amely annyira hasonlított Presley korai stílusára, hogy sokan azt hitték, valójában ő írta. Koncerteken előszeretettel énekelte a dalait. Az együttes híres volt energetikus fellépéseiről. Minden albumukat lemezbemutató turné követte. 20 év alatt a világon összesen több mint 700 koncertet adtak. Állandó helyszín volt Anglia, Európa és az Egyesült Államok, valamint felléptek olyan vitákat kiváltó helyszíneken is, mint Argentína és a Dél-afrikai Köztársaság. Az együttes az 1985-ös Live Aid koncerten adott fellépését minden idők legjobb élő előadásának választották.

q3.jpg

Mercury a ’80-as években New Yorkban és Münchenben is élt. Mindkét végéről égette a gyertyát, a Queen munkáinak szüneteiben féktelen mulatságok központi figurája volt. Legendás bulikat és partikat adott a legfelkapottabb bárokban, ismert boltok és áruházak nem egyszer zárás után fogadták, hogy vásárlási szenvedélyének hódolhasson. Nem sajnálta a pénzt, a legdrágább pezsgőt és kaviárt, a luxuslakosztályt, a kokaint, a Concorde jegyeket, a drága ajándékokat, a virágokat és bókokat azoktól, akik féktelen életviteléhez társulni vágytak. Barátságával és szerelmével sokan visszaéltek, ezeket a keserű történeteket dalaiban örökítette meg.

q1.jpg

A legvalószínűbb feltevések szerint Mercury már 1987-ben elkapta a HIV vírust. Ezt a nézetet támasztják alá az ezután megritkult stúdiólemezek, és a teljesen abbahagyott koncertek. Mivel már 1989-ben külsőleg is felfedezhetők voltak a tünetek, a sajtó gyakran cikkezett az egészségi állapotáról, titokzatos betegségeket találgatva, sőt, emlegették az AIDS betegséget is vele kapcsolatban. A zenekar tagjaival 1989. május 22-én tudatta az állapotát. Az utolsó Queen munka, melyben részt vett, a These Are the Days of Our Lives dal videoklipje volt. Ekkorra már szembeötlő volt leromlott egészségi állapota, bőrét a Kaposi-szarkóma sebei lepték el. 1991. november 23-án sajtótájékoztatóban közölte a világgal, hogy AIDS betegségben szenved: „Mivel az elmúlt két évben annyiféle találgatást olvastam a lapokban, szeretném bejelenteni, hogy a vizsgálatok HIV-pozitívnak mutattak és AIDS-ben szenvedek. Úgy tartottam helyesnek, hogy nem hozom nyilvánosságra a dolgot, azok érdekében, akik a környezetemben élnek. De eljött az idő, hogy barátaim és rajongóim megtudják az igazat, és remélem mindenki csatlakozik hozzám, orvosaimhoz és mindazokhoz, akik szerte a világon küzdenek ez ellen a szörnyű kór ellen.” E bejelentés utáni napon, 1991. november 24-én meghalt Freddy Mercury. A temetése a szülei kérésére zoroasztriánus szertartások szerint folyt, testét elhamvasztották. A hamvak holléte ismeretlen, egyes információk szerint a szülei őrzik.

A cikk eredeti megjelenése: 2010. 08. 04. www.nembulvar.hu

A Széchenyi Fürdő gyógyvize

1913. június 12-én nyitotta meg kapuit a strandolni és gyógyulni vágyók előtt a Széchenyi Gyógyfürdő, amely Budapest és Európa legnagyobb fürdőkomplexuma. A fürdő három kültéri és tizenkét beltéri medencével működik, különböző gyógykezelések és kórház is található az épületben.

Zsigmondy Vilmos bányamérnök kezdeményezésére az 1880-as években mélyfúrásokat végeztek a Városligetben, ahol termálvízre leltek. A fürdő megépítésének gondolatával először 1884-ben kezdtek foglalkozni a fővárosban, melynek tervezésével Czigler Győző műegyetemi tanár bízták meg. A helyszín többszörös módosítása után a tényleges építkezést 1909. május 7-én kezdték el, amit a tervező már nem élt meg. Az érdeklődő közönség előtt 1913. június 12-én nyitották meg a fürdőt Széchenyi Gyógyfürdő néven. A beruházás nagyjából négymillió aranykoronába került és az összes beépített terület több mint hatezer négyzetméter volt.

sz1.jpg

Megnyitásakor a fürdő beosztása szerint léteztek magánfürdők, férfi és női gőzfürdők valamint férfi és női népfürdő. A fürdő forgalma az első évben meghaladta kétszázezret és a későbbiekben egyre népszerűbbé vált. 1927-ben a kor kívánalmainak megfelelően strandfürdővel bővítették a komplexumot. A második világháború alatt az épület húsz százalékos kárt szenvedett és a helyreállítás évekig tartott. 1949-ben iszaposztállyal bővült a Széchenyi fürdő és ezen az osztályon nőgyógyászati, fiziko- és elektroterápiás kezeléseket valamint sós kádfürdőt is létesítettek.

sz2.jpg

1981-ben átalakítások történtek: a férfi népfürdő helyén társas, gyógyfürdői osztály létesült, a női népfürdő helyén kórház alakult. 1997-ben teljes körű felújításon esett át a gyógyfürdő, ami nagyjából tíz évig elhúzódott. Létrehoztak egy élménymedencét is, amiben megtalálható a sodrófolyosó, a víz alatti pezsegtetés, a nyakzuhany, az ülőpadokba rejtett, hátat masszírozó vízsugár is.

sz3.JPG

A Széchenyi fürdő termálrészlegét ajánlják a kopásos jellegű ízületi és gerincbetegségek, krónikus ízületi gyulladások, ortopédiai műtétek és balesetek utáni rehabilitáció, gerincbántalmak, idegfájdalmak és csontrendszer mészhiányának kezelésére. A Széchenyi fürdő gyógyvizét nemcsak embereknek javasolják, mivel az állatkert vízilova is innen kapja fürdővizét, mert az összetétele hasonlít a Nílus vizéhez.

sz4.jpg

A cikk eredeti megjelenése: 2009. 06. 10. www.nembulvar.hu

sz5.jpg

Utazzunk egyet a Libegővel!

1970. augusztus 19-én helyezték üzembe a Libegőt a budai hegyekben. Napjainkban is ez a térség egyik legnépszerűbb látványossága és egyedisége is vitathatatlan, hiszen nincs hazánkban máshol drótkötélpályás személyszállításra lehetőség.

Már a harmincas években terveztek függőpályás vasutat Zugliget és János-hegy közé, de a második világháború miatt, csak harminc évvel később valósulhatott meg. 1968-ban Budapest XII. Kerületi Tanácsa határozatot hozott, hogy egy kötélpályás vasút munkálatait el kell kezdeni. Hosszas tervezés és alapos előkészítés után az építkezés 1969. március 24-én kezdődött. Az átadás napja pedig 1970. augusztus 19-re esett. A tizennégy milliós beruházás gyorsan megtérült, mivel tíz év alatt négy és fél millió utas közlekedett a Libegővel.

l2_1.jpg

Honnan is jön a Libegő elnevezés? Tervezési időszakban jánoshegyi vagy zugligeti kötélpályának hívták, ám a kerületi önkormányzat pályázatot írt ki, melyre több tízezer igen frappáns javaslat érkezett. Nézzünk párat: Aerobusz, Aerolift, Aerotrón, Alibaba karosszéke, Andalgó, Angyalkák-sétánya, Acélpók, Aeroszán, Álom-vasút, Bércrehágó, Csúcsrakúszó, Csüngőke, Cammogó, Csudijó, Csücsülő, Döcögő, Drótcsacsi, Émelygő, Feljános, Felröpi, Felvonka, Függőjános, Hegyi-kopter, Hegyremegy, Huza-vonat, Hegyi-batár, Jánosbogárka, Jánoshegyi libikóka, Jánoshegyi Zümmögő, Járóka-látóka, Kelj-fel Jancsi, Ketteske, Kúszószék, Lóg-vasút, Lengő, Légút, Magasles, MILÉV (Mini-Légi-Vonat), Mókushinta, Madárszék, Negyalog, Ördögszekér, Pajtásvonat, Puszivasút, Páros-János, Röppentyű, Rep-ülés, Suhanó, Sikamló, Szellőcske, Szép-Ilonka felvonója, Szellő-szán, Tájdrót, Tepke-lepke, Tündér-álma, Tündérszék, Tündi, Tündérvasút, Ücsörgő, Űrbusz, Villamos-szék, Zuglibusz, Zugligetke, Zugjáró, Zuglóca. Végül a zsűri olyan nevet adott a kötélpályának, ami a javaslatok között nem is szerepelt.

ll2.jpg

A Libegő útvonala 1040 méter hosszú, a két állomás közti szintkülönbség 262 méter és ezt a távolságot tizenkét perc alatt teszi meg. Az élmény egészen más, amikor felfelé illetve lefelé utazunk. Zugligeti völgyből indulva megcsodálhatjuk a budai hegyoldalt legszebb dolomit maradványaival: a Tündér-sziklát és a Szószék-sziklát. A 488 méter Jánoshegyi-platóról leereszkedve szinte észre sem vesszük a lábunk alatti növényvilágot, annyira lenyűgöző a káprázatos kilátás: Hármashatár-hegy, Pilis-hegység, a makettnek tűnő Budapest, tiszta időben akár Gödöllő is észlelhető.

Aki kötélpályán a levegőbe emelkedik, az első utazáson szorongás foghatja el, mi lesz, ha elszakad a kötél vagy leesik a függőszék? Vagy bármi történik, és a levegőben marad egy székben az ég és a föld között? A csaknem negyven esztendő igazolta, hogy a tervezők alapos számításai alapján biztonságos pályát építettek: mindössze egy villanymotor meghibásodás fordult elő még 1972-ben, amikor tartalékmeghajtóval gond nélkül sikerült az utasokat az állomásokra eljuttatni. A viszonylag alacsony vezetésű pálya lehetővé teszi, hogy szükség esetén az utasokat egy órán belül levehessék a függőszékekből, ám ilyen kényszermegoldásra eddig még nem került sor. A mozgásban lévő kényelmes székekre félelem nélkül lehet felülni, fiatal kezek segítenek ebben, még az idősebbek és kisgyermekes családok is könnyedén kerülhetnek a székekre.

ll3.jpg

A Libegő egész évben üzemel, május 15-től szeptember 15-ig 9-től 17 óráig, az év többi napján 9:30-tól 16 óráig. Nyári csúcsidőszakban, ha az idő is szép, az üzemidőt addig hosszabbítják meg, amíg van utas. A borongós őszi vagy téli napokon előfordul, hogy csak 20-100 utas közlekedik a pályán egész nap és rossz idő esetén szakaszosan üzemel. A nyári időszakon kívül karbantartás miatt rendszeresen üzemszünetet tartanak, így érdemes előre tájékozódni mielőtt elindulnánk.

A cikk eredeti megjelenése: 2009. 08. 16. www.nembulvar.hu

A világhírű Nyugati pályaudvar

Több mint százharminc éve ezen a napon adták át a Gustave Eiffel tervei alapján készült Nyugati pályaudvart, amely akkoriban a világ ötödik legnagyobb vasútállomása címet nyerte el.

A főváros pályaudvarait az egyes vasúttársaságok építették, a Déli Vasút 1861-ben nyílt meg. Az Osztrák Államvasút Társaság részben francia tervezésű, mutatós, új állomását 1877. október 28-án adták át a forgalomnak. 1884-ben elkészült a MÁV akkoriban túlméretezettnek tartott Középponti pályaudvara.

ny00.jpg

A Nyugati pályaudvar Budapest egyik legrégebbi pályaudvara a mai Nagykörút (Teréz körút) mellett. Nevét nem a földrajzi fekvéséről, hanem a vasúttársaságról kapta. A pályaudvar 1891-ben kapta a Nyugati nevet. (Hasonlóképpen ettől kezdve nevezzük a Keleti pályaudvart Keletinek.) A Nyugati téri mai épület közelében eredetileg álló első pályaudvart Pesti indóháznak nevezték. 1846-tól innen indult a Pest és Vác közötti vasút, Magyarország első vasútvonala. A Magyar Középponti Vasút az akkori város szélén vásárolta meg hozzá a telket. Az idők során az indóház a növekvő vasúthálózat évről-évre élénkülő áru- és személyforgalmát egyre kevésbé volt képes kiszolgálni.

ny01.jpeg

Időközben elkészültek a Nagykörút rendezési tervei, melynek útjában állt a pályaudvar. A tulajdonos Osztrák Államvasút Társaság elhatározta az indóház lebontását és egy új felépítését. A pesti indóházi csarnok köré felhúzták a mai pályaudvar vonatfogadó csarnokát, majd elbontották a régi csarnokot. Az új pályaudvar terveit az osztrák August de Serres építész és a később az Eiffel-toronyról világhírűvé vált párizsi Gustave Eiffel cége készítette. Az új pályaudvar 1877. október 28-án nyílt meg. Vasszerkezete a maga korában technikai bravúrnak számított. Az átadáskor az új pályaudvar 6153 négyzetméteres, közel 25 méter magas csarnokával és különböző melléképületeivel korának ötödik legnagyobb pályaudvara lett a világon.

ny3.jpg

Egyedi stílusa révén ma is a világ legszebb pályaudvarai között emlegetik a Nyugatit. 1978-1988 között zajlott utoljára jelentősebb rekonstrukció. 1980-ban, a 3-as metróvonal épülésekor a Nyugati tér (akkoriban Marx tér) alatt aluljáró rendszert építettek és felüljárót emeltek a Bajcsy-Zsilinszky út és a Váci út között. Emiatt lebontották a pályaudvar melletti épületet, az egykor kétes hírű szállodát, amelyet a népnyelv a pályaudvarról „Westend”-nek nevezett. Az elnevezés azóta a közeli WestEnd City Center bevásárlóközpont neveként él tovább. A metró építésével egy időben került perontető a 1-12. vágányok peronjai fölé. A WestEnd 1999-ben épült parkolóháza pedig befedte az 1-8. vágányokat. A pályaudvar gondosan restaurált egykori éttermében jelenleg egy gyorsétkezde működik, amely sokak szerint a világ legszebbje itt a Nyugati téren.

ny2.jpg

A cikk eredeti megjelenése: 2011. 09. 30. www.nembulvar.hu

ny0.jpg

Az első taxik Budapesten

Kilencvenhat éve ezen a napon helyezték forgalomba az első taxikat Budapesten. A sötétzöld és mélykék színű gépkocsikat a Szürketaxi vállalat üzemelte be, melynek jogutódja máig szállítja az utasokat.

A főváros 1912-ben kidolgozta a géperejű bérkocsik ipargyakorlását szabályozó rendeletet, így lehetőség nyílt a taxiközlekedés megindítására, ami a nyugati országokban és a tengeren túlon már bevett szokás volt. Magyarország Európában a hetedikként kapcsolódott a bérfuvarozó államok sorába.

t1_2.jpg

A Szürketaxi nevű céget Haltenberger Samu, a Magyar Posta egykori mérnöke alapította. Hazánkban 1905-tól használtak automobilt postai szolgálatra, és Haltenberger Samu éppen ezek gyártását felügyelte. A típusokat saját maga vezette, de egyre nehezebben tudta munkáit kézben tartani az idő múlásával. Ezért 1912-ben megvált a Postától és saját vállalkozását kezdte megalapozni. Ő kezdeményezte azt az eljárást, amelynek eredményeként kétszáz bérkocsival elindulhatott a budapesti taxiközlekedés 1913. június 1-jén.

Természetesen a konkurencia is gyorsan megjelent a Benz Magyar Automobil és Motorgyár Rt. személyében, amely ötven jármű üzemeltetésére kapott engedélyt. Ám a rivalizálás nem tartott sokáig (ha volt egyáltalán), mivel a két vállalat Budapesti Automobil Közlekedési Rt. néven egyesült.

t3_2.jpg

Az első gépkocsikat a fővárosban, Győrött és Aradon gyártották a huszadik század elején, ám a taxik bevezetésekor már csak a pesti gyár működött. Az első taxik kettő plusz egy fő szállítására voltak alkalmasak. Egy fal választotta el az utasteret a gépkocsivezetőtől. Az utas felett elhelyezkedő tetőrész lehajtható szerkezetű volt, így minden időjárási körülmény között kényelmesnek bizonyult. Ám a sofőrök ekkoriban még csak álmodozhattak fűtésről vagy oldalablakról. A kocsit ennek ellenére mindenki kedvelte, a vezetők „nyalókának” becézték, mert úgy szerették, mint a gyerekek a gömb alakú cukros édességet.

t2_1.jpg

A nyolcmillió lakosú New Yorkban már olyan szankciókat vezettek be, hogy tizenháromezerre korlátozták a taxisok számát és az engedélyeket nagyjából kihalásos alapon osztják. Nálunk azért ettől nem kell tartani, mára nagyjából 13 ezer taxi szerepel az országos nyilvántartásban aminek a fele Budapesthez és vonzáskörzetéhez tartozik. Igaz, hogy ez a szám folyamatosan növekszik, de a taxizás majdnem száz éves történelme alatt az igényeknek megfelelően változtak és fejlődtek az automobilok és az utazási szokások a kocsik számának gyarapodásával egyetemben.

A cikk eredeti megjelenése: 2009. 05. 29. www.nembulvar.hu

süti beállítások módosítása